Egy olyan országban, ahol a vallás és az állam elkülönítése már szinte maga is vallás.
Az elnök meghívta Haïm Korsia francia főrabbit, hogy gyújtsa meg a zsidó fényünnep kezdetét jelző hanukiát, a kandeláberen lévő nyolc gyertya közül az elsőt. Az alkalommal Macron elnöknek díjat adományoztak az antiszemitizmus elleni erőfeszítéseiért.
Amikor azonban nem sokkal később a közösségi médiában megjelent a ceremóniáról készült videó, hatalmas felháborodás tört ki.
A francia közvélemény-formálók minden, bal és jobb irányzatának képviselői szerint az elnök hatalmas baklövést követett el azzal, hogy a vallást beengedte az elnökség világi szentélyébe.
„Tudomásom szerint ez az első alkalom, hogy ez megtörtént. Ez a szekularizmus megsértése” – mondta David Lisnard, a jobboldali ellenzék prominens alakja, aki egyben Cannes polgármestere is.
„Az Elysée nem a vallás helye. Nem lehet kompromisszumot kötni a szekularizmussal” – mondta az Occitania régió szocialista elnöke, Carole Delga.
„Macron most ugyanezt fogja tenni más vallásokkal szemben is? Van, aki igen, van, aki nem? Ez egy veszélyes spirál” – mondta Alexis Corbière a szélsőbaloldali France Unbowedtől.
Még néhány francia zsidó is tanácstalan volt. „A francia zsidók a szekularizmust mindig is a védelem és a szabadság törvényének tekintették. Bármi, ami gyengíti a szekularizmust, gyengíti a zsidóságot” – mondta Yonathan Arfi, aki a Francia Zsidó Intézmények Reprezentatív Tanácsát (Crif) vezeti.
A „szekularizmus” eszméje 1905-ben került be egy francia törvénybe, az állam és a római katolikus egyház közötti többéves küzdelem után. A törvény rögzítette a hit szabadságát, de véget vetett az egyházban való állami szerepvállalásnak, és eltávolította a vallás minden jelét a középületekről – írja a BBC.
A törvényt azóta a modern Franciaország egyik sarokkövének tekintik, amely szigorú semlegességet biztosít a kereszténység, az iszlám és a judaizmus között, és garantálja, hogy a polgárokra egyénként tekintsenek az államban, és nem egy közösség tagjaként.
Macron elnök a Notre-Dame építkezésen tett látogatásán később azt mondta, hogy nem bánta meg a gyertyagyújtást. És a főrabbi meghívása „a köztársaság és az egyetértés szellemében” történt. „Ha az elnök valóban vallási cselekményt hajtott volna végre, vagy részt vett volna egy szertartáson, az valóban a világiasság megsértése lett volna. De nem ez történt” – tette hozzá.
