A török parlamenti bizottság kedden megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban többször is aggodalmát fejezte ki, többek között a török kormány Svédországban élő ellenfeleivel szembeni bánásmód miatt.
A török kormány közülük néhányukat „terroristáknak” minősített. Bár a svéd kormány elhárított néhány akadályt a katonai szövetséghez való csatlakozáshoz vezető úton, az még valószínűleg rögös és hosszadalmas lesz.
A török parlament külügyi bizottságának döntését még jóvá kell hagyni a plenáris ülésen, ami a következő hetekben várható. A megfelelő törvényt ezután Erdogannak kell aláírnia. Az elnök már októberben bejelentette, hogy ezt meg fogja tenni.
További kihívást jelent a svéd kormány számára, hogy Magyarország továbbra sem szavazta meg a NATO-csatlakozást. A magyar kormányfő, Orbán Viktor azt mondja, nem lát okot arra, hogy Svédország csatlakozzon. Szerinte a skandináv ország biztonsága nem kérdéses.
Erdogan igenjéhez sok politikai engedményre volt szükség az EU, az USA és közvetlenül Svédország részéről is. Ezek közé tartozott a vadászrepülőgépek vásárlása és a betiltott Kurd Munkáspárt (PKK) tagjai elleni „biztonsági paktum”. Elképzelhető, hogy a magyar kormány is szemezget még, és elvárásai teljesítésére vár az amúgy az elmúlt hónapokban diplomáciailag pimasz és öntelt svédektől.
Ahhoz, hogy a Svédország a katonai szövetség tagja lehessen, minden jelenlegi tagállamnak igennel kell szavaznia. Svédország és a szomszédos Finnország már 2022 májusában – az ukrajnai háborúra adott válaszlépésként – kérte a NATO-tagságot.
