Az Afganisztánt irányító tálib vezetés újabb súlyos korlátozásokat vezetett be a nők jogaival kapcsolatban. A bíróságokhoz eljuttatott jogszabályszövegek kimondják, hogy férfiak és nők formálisan nem egyenlők. A férjek hivatalos tekintélyt kapnak, és dönthetnek például arról, hogy feleségük meglátogathatja-e a saját családját.
Azok a nők, akik férjük engedélye nélkül gyakran keresik fel rokonaikat, a törvény szerint akár börtönbe is zárhatók. Ez nemcsak a mozgásszabadságukat korlátozza, hanem azt is megnehezíti, hogy erőszak esetén segítséget kérjenek. Az új rendelet minden olyan erőszakot megengedettnek tekint, amely nem jár súlyos és látható testi sérüléssel.
Kritikusok és kisebbségek is célkeresztben
A tálibok szigorúbban kívánnak fellépni a bírálóikkal szemben is. Büntethetővé válik az állami tisztségviselők és politikájuk bírálata, valamint az iszlám jog értelmezésének megkérdőjelezése. Emberi jogi szervezetek attól tartanak, hogy a vallási kisebbségek további diszkriminációja is erősödhet. A 26. cikkely büntetendővé teszi a hanafita iskolától való eltérést, amely a szunnita iszlám egyik jogi irányzata – írja a krone.at.
Társadalmi rétegek szerinti büntetések
A törvény különbséget tesz a társadalmi státusz alapján is. Vallási vezetőkre és elitre, például törzsi vezetőkre vagy üzletemberekre nem szabnának ki börtönbüntetést, csupán figyelmeztetnék őket. A középosztály tagjai szabadságvesztést kaphatnak, az alsóbb rétegekhez tartozók pedig testi fenyítésben részesülhetnek. A tálibok ezt azzal indokolják, hogy az iszlám szövegekben számos utalás található a társadalmi csoportok megkülönböztetésére.
Az UN Women „mély aggodalmát” fejezte ki a jogszabályok következményei miatt, hangsúlyozva, hogy a nők számára a jogorvoslat lehetősége tovább szűkülhet. Egyelőre nem világos, a bíróságok miként alkalmazzák majd az új keretrendszert. Thomas Ruttig Afganisztán-szakértő szerint a tálibok gyakran a szokásjogra hivatkoznak, amely szerint „mindenkinek tudnia kellene, hogyan kell viselkednie”. A hatóságok már jelezték: bíróság elé állíthatják azokat is, akik bírálják az új törvényeket.
2024 végén az Európai Bíróság kimondta, hogy az afgán nők helyzete önmagában olyan súlyos, hogy az menedékjog iránti kérelem alapjául szolgálhat.
