Az amerikai elnök szerdán arról beszélt, hogy szerinte ő érdemelné meg az idei Nobel-békedíjat, amelynek odaítélését pénteken jelentik be. Trump ugyanakkor azt mondta, nem tudja, hogyan dönt majd a Norvég Nobel-bizottság, és kétségei vannak az esélyeivel kapcsolatban. A politikus tavalyi visszatérése óta többször is hangoztatta, hogy szerinte megilleti a világ egyik legrangosabb elismerése.
Trump sem biztos benne
Az elnök a Fehér Ház Ovális Irodájában beszélt a Nobel-békedíjról, amikor a 2026-os kitüntetésről kérdezték. Trump szerint már közel az idő, amikor kiderül, ki kapja az elismerést, de a bizottság döntését illetően nem volt magabiztos.
„Nem tudom, mi lesz a döntésük. Híresek arról, hogy nem olyan embereknek adják, mint én” – mondta Donald Trump, lemodva a díjról.
Trump azt is felidézte, hogy közvetve már korábban is kapott egyfajta elismerést. A venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado januárban átadta neki a 2025-ös Nobel-békedíj érmét, miközben az Egyesült Államok támogatását kereste a venezuelai erőfeszítéseihez.
„Már nagyjából itt az ideje. De nagyon megtisztelő volt, hogy legutóbb közvetve megkaptam a díjat egy kitüntetettől, aki azt mondta, hogy a történelemben senki sem érdemli meg nálam jobban, mint én” – fogalmazott az amerikai elnök.
Nyolc konfliktusra hivatkozik, bár egyikben sincs béke
Trump saját Nobel-esélyeit azzal indokolta, hogy tavaly januári hivatalba lépése óta nyolc konfliktusban próbált közvetíteni vagy rendezést elérni. Kambodzsa, Izrael és Pakisztán vezetői azt állították, hogy jelölték őt a Nobel-békedíjra, ezeket a jelöléseket azonban nem lehet függetlenül ellenőrizni – számolt be a Reuters.
A brit hírügynökség ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes konfliktusok résztvevői vitatják Trump diplomáciai szerepét, hiszen több olyan térségben is újra fellángoltak a harcok, amelyek rendezését az amerikai elnök korábban saját eredményei között említette. Ilyen a Kongói Demokratikus Köztársaság, valamint a kambodzsai–thaiföldi határ térsége.
Az orosz-ukrán háború lezárása továbbra sem sikerült, noha Trump korábban azt ígérte, hogy második elnöki ciklusának első napján véget vet a háborúnak. Közben az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásai nyomán immár hét hónapja húzódó konfliktus alakult ki, amely a globális energiaellátásra is hatással volt, és megemelte a gázárakat.
