Donald Trump most igazán megtalálta a hangját: közösségi oldalán nagybetűs fenyegetést posztolt, miszerint ha Nigéria „továbbra is hagyja keresztények legyilkolását”, az Egyesült Államok azonnal leállítja a segélyeket. És ez még nem minden: akár be is vonulhatnak az országba „tüzes fegyverekkel”, hogy „letöröljék” a föld felszínéről a terrorista csoportokat.
A szöveg kicsit olyan, mintha egy háborús videojáték promója lenne.
„Ezennel utasítom a hadügyminisztériumot, hogy készüljön fel a lehetséges bevetésre”
– írta Trump, aki gyors és kegyetlen támadást helyezett kilátásba, sőt azt is megpendítette, hogy édes lesz a bosszú.
Az elnök szóhasználata nemcsak heves reakciókat váltott ki, de komoly diplomáciai hullámokat is gerjesztett. Nigéria elnöke visszautasította a vádat, a kormány sértésnek és a szuverenitás megsértésének nevezte a fenyegetést – adta hírül az AP.
Szó vagy tett?
Kritikusok szerint a retorika veszélyesen leegyszerűsíti a bonyolult afrikai konfliktust: a legfrissebb elemzések arra mutatnak rá, hogy a nigériai erőszak nem csupán egy vallási célzatú, egyirányú mészárlás. Az áldozatok között muszlimok és keresztények egyaránt vannak, a támadások mögött többször etnikai, földhasználati és helyi fegyveres csoportok állnak. A szakértők attól tartanak, hogy az ilyen kijelentések csak további radikalizálódást és instabilitást szítanak.
A gyakorlatban azonban egy elnöki posztban írt fenyegetés és a tényleges katonai akció között óriási a távolság. Az Egyesült Államok jogi keretei megkövetelik, hogy a nemzetközi fegyveres beavatkozásoknál a Fehér Háznak tájékoztatnia kell a kongresszust, és hosszabb, 60 napnál tovább húzódó akciókhoz kongresszusi felhatalmazás szükséges. Ugyanakkor a szólamok is számítanak: még ha nincs is azonnali invázió, a harcias retorika már most növeli a feszültséget a régióban.
