Bár a Zika-vírus neve leginkább a 2015–2016-os globális riadalom kapcsán égett be a köztudatba, a fertőzés korántsem tűnt el. A kórokozó időről időre újra felbukkan, főként trópusi és szubtrópusi térségekben, ahol a terjesztéséért felelős szúnyogfajok ideális körülmények között élnek.
A Zika-vírust elsősorban az Aedes nemzetségbe tartozó szúnyogok terjesztik – ugyanazok, amelyek a dengue- vagy a chikungunya-lázért is felelősek. A fertőzés sok esetben enyhe lefolyású, sőt, gyakran teljesen tünetmentes, ami megnehezíti a felismerést és a járványügyi kontrollt.
Amikor mégis jelentkeznek tünetek, azok általában influenzaszerűek: enyhe láz, bőrkiütés, ízületi fájdalom, kötőhártya-gyulladás, fejfájás. Ezek többnyire néhány nap alatt maguktól elmúlnak, és ritkán igényelnek kórházi kezelést.
A Zika-vírus valódi veszélye azonban nem a klasszikus tünetekben rejlik. A fertőzés várandós nőknél súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okozhat, köztük a mikrocephaliát, amely az agy és a koponya rendellenes fejlődésével jár. Emiatt a Zika továbbra is kiemelt figyelmet kap a közegészségügyi szervezetek részéről, különösen a gyermekvállalás előtt álló nők esetében.
A vírus nemcsak szúnyogcsípéssel terjedhet: ritka esetekben szexuális úton, vérátömlesztéssel, valamint anyáról magzatra is átvihető. Ez tovább növeli a megelőzés jelentőségét, különösen olyan régiókban, ahol a fertőzés időszakosan felüti a fejét.
Jelenleg nincs specifikus gyógymód vagy széles körben elérhető védőoltás a Zika ellen, a védekezés alapját ezért a megelőzés jelenti. A szakemberek hangsúlyozzák a szúnyogcsípések elleni védekezés fontosságát, valamint az utazási kockázatok tudatos mérlegelését.
