Ursula von der Leyennek, a bizottság elnökének póniját, Dollyt, egy farkas ölte meg 2022-ben Németországban. A következőket mondta: „A farkasok visszatérése jó hír az európai biodiverzitás szempontjából. Ugyanakkor a farkasfalkák egyes európai régiókban való koncentrációja valós veszélyt jelent. Ez különösen az állatállományra igaz. A kritikus farkaskoncentráció aktívabb kezelése érdekében a helyi hatóságok nagyobb rugalmasságot kértek.”
Nyugat- Európában újra lehet vadászni a farkasokra, miután az Európai Bizottság javaslatot tett a védelmük csökkentésére.
Ez a jogászok szerint baljós lépés a hatékony környezetvédelmi törvények ellen.
A bizottság azonban azt javasolta az EU-tagállamoknak, hogy a berni egyezmény értelmében a farkas státuszát „szigorúan védett”-ről „védettre” minősítsék vissza két évtized után. A faj akkor tért vissza számos olyan országba, ahonnan évtizedekkel korábban kipusztult, köztük Németországba, Belgiumba, Hollandiába, és Dániába – írja a theguardian.
A bizottság javaslata a gazdálkodó csoportok és a populista politikusok intenzív lobbitevékenysége miatt történt. Ők emeltek szót a növekvő farkaspopuláció ellen.
Természetvédők és környezetvédők kritizálták a bizottság tervét. Szerintük az nem tudományos bizonyítékokon alapul. Csaknem 300 természetvédelmi civil szervezet írt a héten von der Leyennek, hogy a nyugat-európai farkaspopuláció jelenlegi helyzete nem indokolja a védelem megváltoztatását.
Becslések szerint jelenleg 20 000 farkas él Nyugat-Európában. Viszont az EU-ban a kilenc határokon átnyúló farkaspopuláció közül hat még nem érte el a kedvező védettségi státuszt. Ez azt jelenti, hogy ha kilőnék a farkasokat, a populáció nem lenne fenntartható.
A múlt hónapban 10 EU-tagállamban végeztek közvélemény-kutatás. E szerint a vidéki lakosság 68%-a támogatja a farkasok szigorú védelmét, a gazdálkodók 65%-a is a szigorú védelmet támogatja.
Agata Szafraniuk, a ClientEarth jogi jótékonysági szervezet vadvilág-vezetője szerint a bizottság javaslata a meglévő törvények „belebegtetésére” veszélyes precedenst teremtett a környezetvédelem és általában a jogállamiság szempontjából.
Az EU 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelve a legmagasabb szintű jogi védelmet biztosította a farkasoknak. Ezt a természetvédelmi tudósok a Nyugat-Európába való visszatérés kulcstényezőjének tartják. Az irányelv értelmében a „problémás” farkasok, amelyekről megállapították, hogy veszélyeztetik az állatállományt, továbbra is leselejtezhetők. Néhány EU-tagállam, például Svédország és Finnország továbbra is megkérdőjelezi az uniós jog értelmezését a farkasok kilövéséről, azért hogy állományukat a természetes állomány töredékén megtarthassák.