Egyre több madárfaj hagy fel a hagyományos vándorútjaival, és ez komoly veszélyt jelenthet a természetes egyensúlyra – figyelmeztetnek amerikai kutatók. A Cornell Egyetem tudósai szerint a melegebb telek miatt sok madár már nem látja értelmét, hogy délre húzódjon, ám ez a változás láncreakciót indíthat el az ökoszisztémákban.
Andrew Farnsworth ornitológus szerint, ha a madarak eltérnek megszokott ritmusuktól, az egész természet „megbillenhet”. A madarak ugyanis kulcsszerepet játszanak a magok terjesztésében, a növények beporzásában és a kártevők szabályozásában. A növények és gyógynövények öt százaléka közvetlenül a madárbeporzástól függ – beleértve a kávét, a kakaót és a banánt is. Ha a madárpopulációk továbbra is csökkennek, elsősorban a globális felmelegedés miatt, az súlyosan befolyásolhatja a globális élelmiszertermelést.
A National Audubon Society adatai szerint Észak-Amerikában már 389 madárfajt fenyeget a kihalás, köztük olyan ikonikus vándormadarakat, mint a knutt vagy a Swainson-drossel. 1970 óta mintegy hárommilliárd madár tűnt el a kontinensről – a fő okok között a klímaváltozás, a tűzvészek, a peszticidek és a városiasodás szerepelnek.
A kutatók szerint még a jószándékú emberi beavatkozás is árthat: a téli etetés például megzavarhatja a madarak ösztöneit, és ragadozókat vonzhat a környékre – írja a Heute.
A hatás sokrétű: olvadnak az északi fészkelőhelyek, a part menti ökoszisztémák élelemhiánnyal küzdenek, a szárazság és az erdőtüzek pedig sorra pusztítják a fészkelőterületeket. Farnsworth szerint „a madarak próbálnak lépést tartani a klímaváltozással – de sokan elbuknak”.
A tudósok arra figyelmeztetnek: a madarak viselkedése a természet vészjelző rendszere. Ha elhallgatnak az énekük, az nemcsak az ökológiai, hanem az emberi jövőre is baljóslatú előjel lehet.
