ACNEWS

Varga Judit: Erős nemzetek erős szövetségét támogatja a kormány Európában

Erős nemzetek erős szövetségét támogatja a kormány Európában - jelentette ki éves meghallgatásán az igazságügyi miniszter az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt hétfőn.

Hirdetés
Ad image

Erős nemzetek erős szövetségét támogatja a kormány Európában – jelentette ki éves meghallgatásán az igazságügyi miniszter az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt hétfőn.

Varga Judit a föderalista elképzelésekkel szemben az egymást kölcsönösen tisztelő nemzetek koncepciójáról beszélt, azt hangoztatva, hogy az integráció eszköz, nem cél.

A miniszter a jogállamisági eljárások közül kiemelte a 7. cikk szerinti eljárást, amelyet sehova nem vezető nyílt politikai eljárásnak nevezett. Karácsonyfához hasonlította, amelyre újabb és újabb dísz kerül, ahogy az eljárásra is, amint történik valami a magyar jogalkotásban, közéletben.

Az Európai Bizottság jelentésével összefüggésben azt kifogásolta, hogy háromszor-négyszer több NGO-hivatkozás szerepel benne, mint más országok esetében, több mint 60 ilyen idézet, és az NGO-k kritikai észrevételeiket tényként rögzíti.

Varga Judit azt mondta, nincs elfogadott módszertana annak, hogy a jogállamisági jelentést minden tagállamra nézve egyenlő mércével készítsék el.

A Magyarország és Lengyelország által az Európai Unió Bíróságán megtámadott jogállamisági kondicionalitási rendelettel (az uniós pénzek kifizetésének jogállamisági feltételekhez kötésével) összefüggésben azt emelte ki, hogy a szabályozásnak több hiányossága van.

Nincs jogalapja, ahogy a jogállamiság fogalmának sincs definíciója. Amíg nincs ebben az ügyben ítélet, nem indulhat eljárás – mondta.

Varga Judit szerint Brüsszel a jogállami mechanizmusokat a politikai akarat kinyilvánításának eszközéül használja.

A kötelezettségszegési eljárásokról közölte: Magyarország nagyon aktív az unió bírósága előtt, sokszor beszáll más eljárásokba, például a versenyjognál.

Jelenleg 58 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarországgal szemben, ezzel a tizedik helyen áll az uniós rangsorban – mondta. Hozzátette: abból a szempontból viszont, hogy időben alkalmazza-e az uniós jogszabályokat, az élmezőnyben, a második helyen van Magyarország.     Kitért a gyermekvédelemre és a migrációra, azt hangsúlyozva, hogy a kormány a legvégsőkig védi a magyar álláspontot és érdekeket.

A szakpolitikai kérdésekkel összefüggésben a helyreállítási tervet emelte ki. Azt mondta, Magyarország az elsők között nyújtotta be, a tervben többi között a zöldítés és a digitalizáció szerepel.

Ilyen programokat blokkolnak pusztán politikai indíttatásból – jelentette ki a miniszter, arra utalva, hogy az EU csaknem 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást nem fizet ki egyelőre Magyarországnak. Hangsúlyozta: a koronavírus-járvány következményeit gyorsan kellene enyhíteni, ebbe szól bele a politika.

Az EU belső piacáról szólva a stratégiai autonómiáról beszélt, amelyre a jövőben szüksége van az uniónak ahhoz, hogy ne legyen kiszolgáltatott.

Kitért az uniós klímapolitikára is, az elszabaduló globális energiaárakkal kapcsolatban az uniót hibáztatte.

A migrációval összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy az unió továbbra sem tudott elszakadni a korábbi csomagja bukását okozó elemektől, így a kvótától sem, még ha nem is így nevezi.

Varga Judit megemlítette, hogy folyamatban van a schengeni határellenőrzési kódex felülvizsgálata.

Hörcsik Richárd, a bizottság fideszes elnöke közölte: problémát okoz, hogy nincs a jogállamiságnak egzakt meghatározása.

Balczó Zoltán, a bizottság jobbikos alelnöke provokációnak nevezte, hogy a „pedofiltörvény el lett térítve”, és utólag került bele a gyermekvédelemmel kapcsolatos rész.

Azt mondta, ha valóban az a gátja az európai helyreállítási terv kifizetésének, akkor csatlakozzon Magyarország az európai ügyészséghez. Hozzátette: teljesen jogos, hogy a bizottság és a tagállamok szeretnének garanciát látni az uniós források megfelelő felhasználására.

Varga Judit válaszában a jogszabály célhoz kötöttségét, a gyermekek védelmét emelte ki, ami szerinte összhangban áll az uniós joggal is. Az uniós ügyészséggel összefüggésben közölte, Írország és Dánia sem csatlakozott a szervezethez, és arról beszélt, az első hónapok alapján már látszanak az európai ügyészség működési, technikai problémái.

Szél Bernadett és Bana Tibor független képviselő az EU gyermekjogi stratégiájának megvétózásáról kérdezték a minisztert, aki ezt a „lopakodó hatásköri stratégiával” szembeni fellépéssel indokolta. Hangsúlyozta: Magyarország mindenféle diszkrimináció elleni fellépést támogatott, ám a stratégia konklúziójának szövegezésébe bekerült a genderkérdés, és csak ezt tüntették fel, mint amit pozitívan kell megkülönböztetni.

Oláh Lajos, a bizottság DK-s alelnöke a Pegasus-szoftver felhasználásáról kérdezte a minisztert, aki azonban azt mondta, hogy korábban minden kérdésre minden választ megadtak. (MTI)

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Elindult az ACNews YouTube csatornája!

Mi vár rád a csatornánkon? Izgalmas, folyamatosan frissülő tartalmak, sztárinterjúk és aranyos kiskutyák!