Önellentmondásos vallomások az állatlopási ügyben

AC News 2016.06.24. Vélemény

Önellentmondásos vallomások az állatlopási ügyben

A Karcagi Járásbíróság tegnap tárgyalta A.M. és a Csillagszem allapítvány kontra Czinegéné-ügyet. 2010. januárjában A.M. állatvédő alapítványa nevében elszállított 11 szarvasmarhát Czinegéék tanyájáról, mert szerinte nem megfelelő körülmények között tartották az állatokat. A marhákat később visszavitték a gazdálkodókhoz, ám Czinegéék szerint nem saját állataikat, hanem más, betegebb ás rosszabb állapotban lévő patásokat kaptak vissza. A gazda szerint kicserélték az állatokat.

hbs(400x300)

 

Miután A.M. vádlott nem járult hozzá, hogy felvétel készüljön róla, a hölgy rózsaszín tincseit sajnos nem tudjuk megmutatni. De egy, a per elején elhangzó párbeszédet ide idéznénk:

“A.M.: - Nem zavarja, hogy napszemüvegben vagyok?

Bíró:   - Nem, amíg ezzel nem sérti az eljárás rendjét.”

A vádlottról elhangzott, hogy 2012-ben levetette (volt?) férje nevét, és hogy korábban már elítélték csalásért és okirat-hamisításért. És az is, hogy a Csillagszem Alapítvány elnöke, aminek egyébként nincs írásos nyoma, sőt, még az alapítvány honlapja sem szerepelteti a vezetőség tagjai között. A vádlott korábbi vallomását fenntartva azt is megtudtuk: 2009-ben kapott bejelentést arról, hogy Czinegéék nem megfelelő körülmények között nevelik a marháikat, ezért januárban kiment a tanyájukra körülnézni. Az idős Czinege néni állítólag maga ajánlotta fel: “vigye innen az összes állatot”, de A.M. csupán 11-et vitt. Érdekesség, hogy noha az állatok elszállítása január 3-án megtörtént, Czinegéné csak febuár közepén tett feljelentést az ügyben. A.M. szerint a jelöletlen állatok nagyon rossz állapotban voltak, az egyiken például annyira megnőtt a szőr az altájékon, hogy noha üszőnek gondolták, később kiderült róla, hogy bika. A.M. felidézte: 2010 január 3-án hatan mentek ki a Czinege-tanyára, hogy elhozzák az állatokat. Rendőrök nem voltak velük. A.M. állítása szerint azért nem volt szükség hatósági jelenlétre, mert Czinegéék beleegyeztek az állatok elszállításába. Az elszállításról pedig – noha előírás lenne - azért nem készült felvétel, mert az esemény előtt nem sokkal egy kutya állítólag levizelte (!) a kamerát, így az használhatatlanná vált.

A marhák, jelesül 10 üsző és 1 bika elszállítása utánfutós terepjárón történt, háromszor fordultak az állatokkal. Később állítólag ugyanezeket a marhákat vitték vissza Czinegééknek, bár a visszaszolgáltatásnál A.M. nem volt jelen. Az alapítványi aktivista szerint az egyik üszőről időközben kiderült, hogy bika, ezért 9 üszőt és 2 bikát adtak vissza.

A sértett Czinege Józsefné őstermelő. Sértetti tanúvallomása szerint január 2-án jelent meg a portájukon A.M., aki azt mondta: ő állatrendőr és bejelentést kapott állatkínzásról. Az állatok akkoriban szegényes fészerben éltek, amelynek palatetejét 2009. októberében letépte a szél, ezért ideiglenesen felülről nylonnal fedték be a karámot. Oldalát szőnyeggel és egymáshoz varrt zsákokkal takarták be. Czinege néni elmondása szerint a marhák jó állapotban voltak, noha egy ideje darán és nem szálas takarmányon éltek. Az állatok többségének volt kiváltott fülszáma, de azt nem rögzítették a fülükre. 2010. január 3-án A.M. elszállította az állatokat, majd február 25-én visszahozta azokat. Azazhogy a néni szerint nem ugyanazokat: az elvitt 10 üsző és 1 bika helyett visszakaptak 9 üszőt és 2 bikát, ráadásul az egyik bika egy vörös fríz volt, ilyen fajta marhájuk nem volt korábban. De más is feltűnt nekik: a visszaszállított állatok füle át volt ütve, holott a néni szerint az ő állataik fülében nem volt lyuk. Egy év után a marhákat a hatósági állatorvosok leölették, utánuk senki sem kapott semmilyen kárpótlást. A Czinege család ezek után 9 megmaradt tehene tejéből élt.

 

 

A szívszorító történetet azért beárnyékolja néhány furcsa ellentmondás. Az állatokról például néhány keresztkérdés után kiderült, napokig vízben álltak a karámban. Mivel a fóliatető a karácsonyi időszakban leszakadt, télvíz idején fedetlen maradt a karám.

Ha igaz, hogy a marhák térdig érő vízben, fedetlen ólban éltek, a vádlottnak erkölcsileg igaza van: ilyen körülmények között nem tartunk állatot. Más kérdés, hogy az elszállítás majd a visszaszállítás minden részlete jogszerű volt-e? Erről az eljáró bíróság dönt.

 

 

Alaptalan pletyka a vágóhídról

 

Alaptalannak bizonyult az A.M. perbeli ellenfeleinek körében terjedő rosszindulatú pletyka, amely szerint a vádlott korábbi férje vágóhidat üzemeltet a szolnoki Gagarin utcában. Munkatársaink bejárták a nem túl terebélyes utcát, amely a szolnoki Tisza-part festői környezetében terül el és a házakat elnézve igencsak jómódú emberek lakják. Vágóhídnak nyoma sem volt.

További cikkek

cba bejegyzeseknél(200x300)
hbs(400x300)
b3 bejegyzeseknél(200x300)