Ha a bankbetéteket vonzóvá szeretnék tenni más megtakarítási formákkal szemben, az annyira sokba kerülne, hogy veszteséget okozna. A bankok tehát továbbra sem adnak majd kamatot a pénzünkre.
A jegybank most elkezdett aggódni amiatt, hogy ömlik ki a pénz a bankokból. Ezért frissen kiadott vezetői körlevelében felszólította a bankokat, hogy kiemelten figyeljenek a betétkivonások miatti kockázatokra.
A bankok az elmúlt években nem tudtak versenyre kelni a piacinál magasabb kamatot kínáló állampapírral. De nem is akartak, hiszen így is dőlt a pénz hozzájuk, ráadásul a korábbi években a jegybanki és állami programoknak köszönhetően fürödtek a likviditásban.
Bár 2022 tavaszáig csak nőtt a bankokban tartott lakossági megtakarítás, ám közben át is alakult. Míg korábban a betétek kétharmada volt lekötve, az alacsony kamatok miatt mára már csak a bankban tartott pénz negyede, a többi látra szóló számlán van. A 2022-es választásokat követően azonban bejelentették a különadókat. Köztük a bankokét is, ezzel a kormány elintézte, hogy ne adjanak magasabb betéti kamatot a betétesek pénzére – írja Lovas Judit az enpenzem.hu-n megjelent elemzésében.
A bankokban tartott lakossági betét egészen 2022 februárjáig nőtt, a betétkivonás akkor indult el. A bankokból egy év alatt, 2022. március végétől 2023. március végéig összességében 1322 milliárd forintot vont ki a lakosság. Az ott tartott 11284 milliárd forint 9962 milliárd forintra apadt. Június végére pedig 9456 milliárd forintra csökkent úgy, hogy a júniusban látványos, 277 milliárd forint volt a betétkivonás.
Mivel az állam a magas állampapír kamattal, valamint a bankbetétekre és egyéb megtakarításokra kivetett extra sarccal akarja magához kényszeríteni a megtakarításokat, ezzel csak olyan magas betéti kamattal lehetne versenyezni, ami kitermelhetetlen. Ráadásul egy 15 százalékos betéti kamat, ami magasabb lenne a legfrissebb állampapír kamatánál, a szochoval együtt 28 százalékra nőtt adó után már csak nettó 10,8 százalékos kamatot jelentene a megtakarítónak.
Másrészt a lakosság megtakarítási szokásait vizsgáló egyéb felmérésekből az derül ki, hogy egyre többen pusztán felélik a félretett pénzüket. Így leginkább az valószínűsíthető, hogy van egy viszonylag szűk megtakarító réteg, ők vesznek most újonnan állampapírt és vettek befektetési jegyet. A lakosság nagyobb része azonban éppen feléli a bankban és egyéb megtakarításokban (biztosítás, nyugdíjpénztár) félretett pénzét.
A legfrissebb, a folytatódó recessziót mutató szerint a GDP éves szinten 2,4 százalékkal csökkent. Az előző negyedévhez képest pedig 0,3 százalékkal esett vissza. A hozzá fűzött magyarázat is azt igazolja, hogy bajban a lakosság – ezért nyúl a betéteihez.
