Ukrajna legfontosabb szövetségesei csütörtökön találkoznak, hogy folytassák az Oroszországgal kötendő békemegállapodás esetén Ukrajnába küldendő békefenntartó misszió részleteinek kidolgozását.
A találkozót Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter és brit kollégája, John Healey vezeti, akik a NATO brüsszeli főhadiszállásán találkoznak a több európai országot, Kanadát és Ausztráliát, de az Egyesült Államokat nem magában foglaló, úgynevezett hajlandósági koalíció védelmi minisztereivel.
Mind az Egyesült Királyság, mind Franciaország védelmi vezérkari főnökei a múlt héten Ukrajnában jártak, és a hét elején tájékoztatták kollégáikat – közölte a francia fegyveres erők minisztériuma.
A megbeszélések segítenek konkretizálni, hogy Kijev mit szeretne egy békefenntartó missziótól – amit kulcsfontosságúnak tart ahhoz, hogy megakadályozza Oroszország újabb támadását, különösen mivel az Egyesült Államok és más országok elvették reményeit, hogy meghívják a NATO-ba – írja a Politico.
„Megvitatjuk a külföldi csapatok jelenlétét a szárazföldön, az égben és a tengeren. A légvédelemről, valamint más kényes stratégiai kérdésekről. Partnereink megértik, mire van szüksége Ukrajnának. Vannak olyan érzékeny földrajzi pontok, ahol szeretnénk, ha lenne erősítés” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
„Nemcsak a csapatok mennyiségéről tárgyaltunk, hanem a csapatok mandátumának kérdéséről és az infrastruktúráról is. Fontosak számomra a dátumok, annak megértése, hogy a tárgyalások mely pontján számíthatunk ténylegesen egy kontingensre” – mondta Zelenszkij, hozzátéve.
Donald Trump amerikai elnök mind Ukrajnát, mind Oroszországot sürgeti, hogy hagyják abba a harcokat és kössenek békemegállapodást. Ukrajna támogatja, de Oroszország (is) megsértette a múlt hónapban elfogadott részleges tűzszünetet. „Mintegy tucatnyi ország hajlandó csatlakozni a koalícióhoz és csapatokat küldeni Ukrajnába” – mondta újságíróknak Pavlo Palisa, Zelenszkij irodavezető-helyettes és védelmi főtanácsadója.
„Szó van a balti és északi országok részvételéről is. Ez mindenesetre a koalíció egyes tagországaival kötött kétoldalú megállapodásokon keresztül valósulhat meg” – mondta Palisa.
Sok ország, köztük Nagy-Britannia azonban vonakodik katonáikat Ukrajnába küldeni valamilyen amerikai támogatás – úgynevezett backstop – nélkül, beleértve a légi támogatást, a logisztikát és a hírszerzést, ami Trump alatt nem valószínű.
Eközben Oroszország szerint elfogadhatatlan lenne bármilyen szövetséges csapaterősítés az ENSZ felhatalmazása nélkül.
Ukrajna európai szövetségesei között az a vita, hogy az erők, amelyek küldéséről beszélnek, elég nagyok lennének-e egy orosz támadás elrettentéséhez. Kijev azonban biztos abban, hogy a folyamat jól halad.
„A kérdés csak az, hogy milyen formában fogják ezt végrehajtani. Ezért folynak jelenleg a megbeszélések. Van a mi alapvető elképzelésünk, és van a partnereink elképzelése a képességeik alapján. Miután minden részletben megállapodtunk, továbbléphetünk egy érdemi beszélgetésre” – mondta Palisa.
„Tökéletesen megértjük, hogy az ilyen döntések meghozatalához mind a katonai, mind a politikai komponensek szinkronizálása szükséges. Csak ezután tudunk továbblépni” – tette hozzá Palisa.
Ukrajna jelenleg Európa egyik legképzettebb és legnagyobb hadseregével rendelkezik, ami a saját legerősebb biztonsági garanciája. De mivel a NATO-csatlakozás blokkolva van, szüksége van a szövetséges csapatokra a helyszínen, hogy őrizzék a békét és elrettentsék Oroszországot. A legrosszabb esetben egy orosz támadás esetén ezek a katonák bekapcsolódnának minden jövőbeli harcba.
„Ukrajnának megvan a maga elképzelése az ilyen erők telepítéséről, amelyek a biztonság garanciájaként fognak működni. Mindezeket a kérdéseket még meg kell vitatni, egyeztetni és ellenőrizni kell mind politikai, mind katonai szinten” – mondta Palisa.
Ukrajna úgy érzi továbbá, hogy a nyugati csapatokat kiterjedt légvédelem és egyéb védelmi intézkedések kísérnék, amelyek szintén segítenék az ukránok biztonságát.
„Ha például egy francia dandár belép egy bizonyos területre, még ha minimális sűrűséggel is telepítik – például kilométerenként három katona -, akkor is légvédelmet kell biztosítania. Ez a katonai tervezés szabványa” – mondta Palisa. Egy dandárnak 3000 és 5000 fő közötti létszámú katonája van.
Ez pedig több légvédelmi rendszert, elektronikus hadviselési képességeket, összehangoltabb együttműködést jelent a légi közlekedéssel, védelmet az esetleges külföldi tengeri erők számára, megbízható logisztikát és így tovább.
„Ez egy összetett kérdés, amely gondos tervezést igényel, számos tényezőt figyelembe véve. Jelenleg ezen dolgoznak” – mondta Palisa.
