Az ukránok őrült módon szavaznak. Amikor az ország februárban online szavazással döntött arról, hogy melyik dal képviselje a kék és a sárga színeket a malmői Eurovíziós Dalfesztiválon, a rendszer rövid időre összeomlott, mert több mint egymillióan akarták leadni a voksukat. Választások tehát háború közepette is lehetségesek – kivéve, ha Volodimir Zelenszkij utódjáról van szó.
Az ukrán elnökválasztásnak idén márciusban kellett volna lezajlania. Zelenszkij ötéves hivatali ideje hivatalosan május 20-án járt le. Új elnököt azonban nem választottak. A régi elnök népszerűségi mutatói csökkennek. Ukrajna a bizonytalanság olyan szakaszába lépett, amely veszélyes lehet az országra nézve.
Orosz körök Zelenszkij „törvénytelenségéből” tőkét kovácsolnak, hogy hangulatot keltsenek az exkomikus ellen. A márciusban elnökválasztást tartott Oroszországra hivatkozva Moszkva azt harsogja, hogy most megmutatkozik, melyik a valódi demokrácia és melyik csak egy álszent homlokzat.
A Kreml ura és a fehérorosz kormányfő, Alekszandr Lukasenko, aki minden, csak nem bizonyítottan demokrata, máris azon gúnyolódik, hogy Zelenszkij, mint nem választott elnök, soha nem tud érvényes aláírást tenni semmilyen békeszerződés alá Oroszországgal.
De legyünk őszinték: hogyan tarthatna egyáltalán legitim választásokat egy olyan ország, amely területének mintegy ötödét elvesztette, ahonnan a lakosság mintegy negyede elmenekült, és ahol legalább 900 ezer férfi és nő teljesít aktív katonai szolgálatot? Olekszij Danilov, Zelenszkij egyik legközelebbi tanácsadója nemrég a Blicknek azt mondta: „Hová menjenek szavazni Bahmut lakosai? Hogyan adhatná le a szavazatát egy katona a lövészárkokban? Elnökválasztást tartani háború alatt lehetetlen.”
Történelmi szempontból Danilov téved. Amerikában például az első világháborúban (1916) és a második világháborúban (1940 és 1944) is voltak elnökválasztások, bár az országot a második világháborúban csak a Pearl Harbor elleni 1941. december 7-i japán támadás érintette közvetlenül .
Számos más történelmi példa mutatja, hogy a demokráciát háborús időkben itt-ott szüneteltetni kellett, hogy biztosítsa egy nemzet fennmaradását. Nagy-Britannia például 1915-ben és 1940-ben felfüggesztette a választásokat. A háborús hős és miniszterelnök Winston Churchill (1874-1965) az 1945-ös választásokon kénytelen volt levenni híres kalapját, mert a választók nem bíztak benne, hogy békeidőben bölcsen vezeti az országot.
Ukrajna esetében a dolog egyértelmű: az 1996-ban elfogadott alkotmány 108. cikke kimondja, hogy az elnök mindaddig megtartja hatalmát, amíg új elnök nem lép hivatalba. Az alkotmány azt is kimondja, hogy hadiállapotban tilos választásokat tartani. Zelenszkij az orosz támadás napján (2022. február 24-én) hadiállapotot hirdetett ki, amelyet azóta 90 naponként meghosszabbított. Törvényes választásokra tehát nem kerülhetett volna sor.
A parlament ülésezik és törvényeket fogad el. Emellett minden felelős állampolgár indíthat online petíciókat. Amint ezeket legalább 25 ezren aláírják, Zelenszkijnek foglalkoznia kell velük, és válaszolnia kell rájuk.
Aligha kétséges, hogy Ukrajna – amennyiben túléli a háborút – békeidőben ismét választásokat fog tartani. Könnyen lehet, hogy Zelenszkijt akkor ugyanaz a sors fogja érni, mint Churchillt.
Az ország 1991-es megalakulása óta Ukrajnát irányító hat elnök közül csak egyet sikerült újraválasztani.
