A múlt héten Volodimir Zelenszkij összehívott egy ülést, amelyen utasította csapatát, hogy a teljes tűzszünet utánra szervezzenek választást – állította a lap kijevi kormányon belüli forrásokra hivatkozva.
Az amerikai fél szerint a tűzszünet akár még április vége előtt megvalósulhat. A The Economist úgy véli, hogy a valószínű dátum április 20-a, vagyis húsvét.
Mint a cikkben emlékeztetnek rá, az ukrán parlamentben május 5-én szavaznak a május 8-án lejáró hadiállapot meghosszabbításáról. A hadiállapot feloldása viszont a választási folyamat elindításához szükséges első lépés.
„A források nem értenek egyet a pontos dátumot, az elnökválasztás időpontját illetően, de a legtöbben azt mondják, hogy Zelenszkij a nyarat célozza meg. A törvény legalább 60 napot ír elő a választási kampányra, így a legkorábbi lehetséges opció július eleje” – olvasható a lap cikkében.
Egyes szerkesztőségi források azonban azt állítják, hogy az ukrajnai kampány három hónapig fog tartani. Ennyi időbe telik a jelenlegi helyzetben a választói listák elkészítése az ukrán parlament szerint.
A The Economist azt sugallja, hogy mind Donald Trump amerikai elnököt, mind Vlagyimir Putyin orosz államfőt „bosszantja Zelenszkij makacssága”, és „arra ösztökélték, hogy a háború közepén tartsa meg a választást, nem kételkedve abban, hogy az ukrán választók szívességet tesznek nekik azzal, hogy eltávolítják őt hivatalából”.
Elemzők szerint két hónappal ezelőttig Zelenszkij kategorikusan ellenezte volna a szavazás megszervezését. De a Fehér Ház Ovális Irodájában Trumppal folytatott példátlan veszekedés megemelte a népszerűségét, és ez befolyásolhatta a számításait.
Várhatóan Zelenszkij megpróbálja majd meglepni potenciális riválisait (pl. Porosenkót) a választás júliusi időpontjával, remélve, hogy a szűk határidő lehetővé teszi számára, hogy ellenjelöltek nélkül induljon. Egy ilyen fordulat, nemcsak Zelenszkijnek, hanem egész Ukrajnának is előnyös lenne, mivel „egy hosszú kampány szétszakítaná az országot”.
Az Economist ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egy elhamarkodottan megszervezett szavazás ronthatná a – már amúgy is ingatag – viszonyt az erős, központosított elnöki hivatal és az ukrán politikai világ többi része között. A lap állítása szerint az ötlet nem biztos, hogy tetszene az amerikai és az orosz vezetőknek sem.
Mint az írás rámutat, nem fogják „tétlenül nézni”, hogy Zelenszkij „gyorsan közeledik második ciklusához”. „Putyinnak sok kártya van a kezében. Drónjai és rakétái lehetetlenné tehetik a hadiállapot feloldását, és a választások megtartását” – olvasható a lap elemzésében.
Sokan azonban úgy vélik, hogy egy választás segíthet Putyinnak destabilizálni Ukrajnát, még akkor is, ha Zelenszkij nyer. Egy hírszerzési tisztviselő azt jósolja, hogy a belső instabilitás nagyobb kockázatot jelent majd 2025-ben Ukrajna számára, mint a fronton folyó harcok. A választási kampány lehetővé teszi az oroszok számára, hogy befolyási kampányt folytassanak – hangsúlyozza a lap. Hozzátéve, hogy Moszkva a véleményvezéreket, a katonákat és az ellenzéket fogja felhasználni akarata eléréséhez.
