ACNEWS

Megszámolták, hány atombomba van a világon

Illusztráció / Fotó: Shutterstock
Illusztráció / Fotó: Shutterstock
A csökkentések ellenére a működőképes nukleáris fegyverek száma növekszik, ami a globális biztonság szempontjából aggasztó fejlemény.
Hirdetés
Ad image

A számos nemzetközi konfliktussal szemben a nukleáris hatalmak egyre inkább az elrettentésre összpontosítanak. A stockholmi székhelyű Sipri békekutató intézet hétfőn közzétett éves jelentése szerint folyamatosan nő a működőképes nukleáris robbanófejek száma. A nukleáris fegyverek száma világszerte évtizedek óta csökken. Ugyanakkor egyre több robbanófejet tartanak üzemképes állapotban.

A Sipri szerint a fejlesztés alatt álló nukleáris fegyverek száma is nőtt, mivel az államok egyre inkább a nukleáris elrettentésre összpontosítanak. A 2024 januárjában világszerte becslések szerint az összesen 12 121 robbanófejből mintegy 9585 volt potenciális használatra készen. Ezek közül mintegy 3904 robbanófej rakétákra és repülőgépekre volt felszerelve. Ez 60-nal több, mint 2023 januárjában

Az intézet szerint összesen kilenc ország rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Az USA és Oroszország az élen jár. Az ő készleteik tartalmazzák az összes nukleáris robbanófej mintegy 90 százalékát. A harmadik helyen Nagy-Britannia áll, majd Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael következik.

A katonai készleteken kívül Oroszország és az USA egyenként több mint 1200 olyan robbanófejjel rendelkezik, amelyeket korábban kivontak a katonai arzenálból, és fokozatosan leszerelnek.

„Miközben a nukleáris robbanófejek száma világszerte tovább csökken, mivel a hidegháború korszakából származó fegyvereket fokozatosan leszerelik, addig a már működőképessé tett nukleáris robbanófejek száma évről évre növekszik” – mondta a jelentésben Dan Smith, a Sipri igazgatója. A békekutatók arra számítanak, hogy a tendencia folytatódik és felgyorsul, ami „rendkívül aggasztó”.

Kína is készülődik

„A telepített robbanófejek közül mintegy 2100-at ballisztikus rakétákon tartottak magas készültségben” – áll a jelentésben. E robbanófejek szinte mindegyike Oroszországhoz vagy az Egyesült Államokhoz tartozott. De Kína is tart néhány robbanófejet magas készültségben.

Az ottani általános nukleáris arzenál a 2023 januárjában számolt 410 robbanófejről 2024 januárjára 500-ra nőtt. „Kína gyorsabban bővíti nukleáris arzenálját, mint bármely más ország” – mondta Hans Kristensen, a Sipri szakértője. Ugyanakkor kivétel nélkül minden nukleáris fegyverrel rendelkező állam arra törekszik, hogy tovább növelje készleteit.

Csökken az átláthatóság

„Senki sem akarja hagyni, hogy bárki is belenézzen a kártyáiba. A két vezető ország nukleáris erőivel kapcsolatos átláthatóság az ukrajnai orosz agressziós háború kezdete óta csökkent” – panaszolják a Sipri szakértői. Az átláthatóság a többi országban is csökkent. Ezzel szemben a nukleáris fegyverek használatáról szóló viták mind fontosabbá váltak.

„A hidegháború óta nem láttuk, hogy a nukleáris fegyverek ilyen kiemelkedő szerepet játszottak volna a nemzetközi kapcsolatokban” – mondta Wilfred Wan, a Sipri tömegpusztító fegyverek programjának vezetője.

A diplomácia szenved az orosz magatartástól

A nukleáris diplomácia több visszaesést is elszenvedett az orosz invázió óta. A Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin 2023 februárjában felfüggesztette az „Új Kezdet” leszerelési szerződést az USA-val. Ez a szerződés korlátozza mindkét ország nukleáris arzenálját és szabályozza az ellenőrzéseket. A 2026-ban lejáró szerződés utódszerződéséről szóló tárgyalásokat is felfüggesztették – írja a blick.ch.

2023 novemberében Oroszország visszavonta az Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT) ratifikálását, „egyensúlytalanságra” hivatkozva az USA-val szemben. Oroszország legutóbb 2024 májusában jelentett be taktikai atomfegyver gyakorlatokat az ukrán határ közelében.

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés