Odesszában egy üzleti rendezvény szervezője, Vitalij Sztupajenko oroszul nyitotta meg a találkozót. Az egyik résztvevő – Oleg Filisin – követte a példáját, bár az előadás ukrán nyelven zajlott. „Nem értem a moszkvait” (orosz nyelvet) – háborodott fel a jelenlévő Julija Karabadzsak helyi blogger.
„Ha nem érted, nem tartalak itt” – válaszolta neki az előadó. A teremben taps tört ki. Végül a bloggert kikísérték. Az incidensre felhívták az államnyelvvédelmi ombudsman képviselőjének, Jaroszlava Vitko-Priszjazsnyuknak a figyelmét. Megígérte, hogy „intézkedni fog”. Végül Sztupajenko, aki oroszul nyitotta meg a találkozót, egy kamerafelvételen bocsánatot kért. „Nekem, mint szervezőnek, felelősséget kell vállalnom az ilyen esetekért” – mondta.
A helyi média szerint most már más városok nyilvános rendezvényeinek szervezői is meggondolják magukat, hogy milyen nyelven szólaljanak meg.
A nyelv nem mindenkinek való
A hatóságok elismerik: a helyzet nehéz. Ukrajnában sokan nem akarnak lemondani az orosz nyelv használatáról. Harkiv polgármestere, Igor Terekhov, aki csak nemrég tért át az ukrán nyelvre, elmondta, hogy a harkivi lakosok még mindig nem használják a mindennapi életben a „mova”-t, azaz Ukrajna hivatalos nyelvét. Leginkább az orosz és ukrán nyelv keverékét, a szurzsik nyelvet beszélik – írja a nyelvi helyzetet a saját szempontjából elemző orosz portál, a ria.ru.
A tavalyi adatok szerint az ukrán óvodákban 927 144 óvodás – 99 százalék – nevelkedett „mova” nyelven. A Zakarpatszkaja régióban a gyerekek tíz százalékát magyarul, a Csernyivci régióban pedig 12 százalékát románul tanították. Ugyanakkor a családok 33,9 százaléka tudott oroszul.
A Spilnomova civil szervezet hat kijevi óvodában végzett felmérése szerint a gyerekek mindössze 15 százaléka használja aktívan az ukrán nyelvet, 20 százalékuk nem is érti, 65 százalékuk pedig gyakran folyamodik az orosz nyelvhez. 3 iskolában Harkiv és Dnyipropetrovszk megyében még mindig oroszul beszélnek. Ezekben 45 osztály van és 768 tanuló.
Orosz helyett angol
Június első napjaiban a Verhovna Rada, azaz az Ukrán Legfelsőbb Tanács második olvasatban elfogadta az óvodai oktatásról szóló törvényjavaslatot. Az orosz kivételével az őshonos népek vagy nemzeti kisebbségek valamennyi nyelve engedélyezett az óvodákban.
A nyelvi ellenőrzést a médiában is szigorítani fogják. Július 17-től a műsoridő legfeljebb tíz százalékában lehet nem ukránul beszélni. A műsorvezetők pedig – ahogy ők fogalmaznak,- egy szót sem ejthetnek ki „az agresszor nyelvén”. Minden beszédet, interjút, megjegyzést és egyéni megjegyzést le kell fordítani ukrán nyelvre. Úgy gondolják ez segítene megszüntetni a kétnyelvűséget.
Másrészt Zelenszkij kezdeményezésére a parlament az angolt a „nemzetközi kommunikáció nyelvévé” nyilvánította. Mostantól mindenki köteles megtanulni. Ellenkező esetben nem lehet számos pozíciót betölteni a kormányzati és helyi önkormányzati szerveknél, az oktatási, kulturális, közlekedési, egészségügyi intézményekben, valamint Ukrajna rendőrségénél és fegyveres erőinél. Az angol nyelvet 2026-tól vezetik be az óvodákban.
