Szigorúbban lépnének fel a hamisítókkal és a hamisítványok terjesztőivel szemben a magyarok: 2022-ben a lakosság 60 százaléka büntetné a mostaninál szigorúbban a hamisítókat és a terjesztőket, tavaly ez az arány 55 százalékos volt.
A vásárlók felelősségre vonásáról is keményebben vélekedik a magyar lakosság, mint a tavalyi adatfelvétel idején: míg 38 százalék szerint hamis termékek vásárlóit nem terheli felelősség, addig 37 százalék a vásárlók felelősségre vonását sürgeti, mely az előző hullám adataihoz képest 10 százalékpontos növekedés.
A hamisítványok terjesztését a korábbi évekhez képest nagyobb arányban értékeli a lakosság bűncselekményként. Idén már a megkérdezettek 62 százaléka tartja bűncselekménynek a hamisítványok eladását, a tavalyi 53 százalék után. A megkérdezettek 16 százaléka szerint nem törvénybeütköző a hamis áruk terjesztése, miközben a felmérésben részt vevők 22 százaléka nem foglal állást a kérdésben.
A megkérdezettek 43 százaléka gondolja úgy, hogy a törvényi szabályozás elrettentheti az embereket a hamis termékek megvásárlásától, míg a népesség 29 százaléka nem hisz ebben, csaknem 27 százalék pedig bizonytalan a törvény elrettentő erejével kapcsolatban. Az elmúlt évekhez képest valamivel nőtt azoknak az aránya, akik a hamisítványok kiszűrése érdekében ellenőrzéseket szorgalmaznának: idén a megkérdezettek 68 százaléka mondta azt, hogy az ellenőrzések gyakoriságának és hatékonyságának növelésével lehetne fellépni a hamisítók ellen. Tavaly 61 százalék vélekedett így.
Idén már a megkérdezettek 66 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a hamisítás miatt komoly bevételektől esik el a költségvetés, a tavalyi 59 százalék után. A válaszolók 53 százaléka gondolja úgy, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg, ami a tavalyi évhez képest 8 százalékpontos növekedést jelent – derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. legfrissebb, reprezentatív kutatásából.
MTI
