Vélhetően a magyar termékek is eljutnak a hatalmas arab országba, amely nyit a világ felé, Rijádban például agráripari és élelmiszeripari kiállítást rendeztek. Eddig Szaúd-Arábia a hírekben főként az olajárak alakulásával kapcsolatban hallatott magáról. Pár éve az ország meghallotta a kor szavát. Ugyanis a szaúdi vezetők is komolyan veszik, hogy véget érhet az a kor, amiben az olaj volt a legfontosabb nyersanyag. Ennek ellensúlyozására sok más arab országhoz hasonlóan a pénzügyi és turisztikai szektor fejlesztésébe kezdtek. Utóbbit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számos légitársaság indított közvetlen járatot Budapestről is több szaúd-arábiai városba. És már a Magyarországról odaérkezők vízumszerzése sem számít bonyolult kihívásnak.
Nem csak a turisták, az ipar is rátalál
De nem csak a turisták, az ipar is könnyebben talál utat ebbe az egzotikus országba. Ennek köszönhető, hogy több európai cég is képviseltette magát a minap rendezett agrár-élelmiszeripari kiállításon. Az eseményt Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban a Riyadh International Convention & Exhibition Center-ben tartották, amely a régió üzleti eseményeinek központjaként ismert.
A „Saudi Agrofood” kiállítás a „mezőgazdaság” és az „élelmiszer” kifejezéseket ötvözi. Bemutatta az élelmiszerek teljes termelési ciklusát, a mezőgazdaságtól a fogyasztásig, vagy ahogy divatosan mondják: a termőföldtől az asztalig. Különböző ágazatokból – ideértve a termelést, a feldolgozást, a csomagolást – érkeztek ide kiállítók, hogy bemutassák újdonságaikat, szolgáltatásaikat és termékeiket. A bemutatott termékek köre az élelmiszertechnológiától a különféle élelmiszerektől és italoktól az élelmiszer-feldolgozás és csomagolás speciális megoldásáig terjedt. Szinte az összes nagy élelmiszer-exportőr ország képviseltette magát, így Olaszország, Hollandia vállalatai sem hiányozhattak.
Van magyar megoldás a fél világ bajára
Hihetnénk azt, hogy minden ilyen nagy rendezvény, legyen az megtartva Szingapúrban, Párizsban vagy éppen Rijádban, pont ugyanolyan, de nem. A gasztrokultúra, az éghajlati viszonyok és lehetőségek, mind-mind más kérdésköröket helyeznek fókuszba. Erről Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök egyetemi-tanár beszélt, aki kint járt a kiállításon. Szerinte Szaúd-Arábiában komoly létjogosultsága lehet a magyar tojásfehérje-alapú tejtermék-helyettesítőknek is. Ennek egyik oka, hogy Ázsiában a tejre érzékenyek aránya jóval magasabb az európainál. A laktozerzekeny.hu adatai alapján az észak-indiaiaknál 27, dél-indiaiak esetén 70, libanoniaknál 78, közép-ázsiaiak (kazah, kirgiz, türkmen, üzbég) esetén 80, mongoloknál 88, kínaiaknál átlagosan 93 százalékos a tejcukorérzékenység. Míg ez a szám a délkelet-ázsiai embereknél (Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam) 98 százalékos. Ráadásul az itteni kevésbé ár-érzékeny fogyasztói réteg nyitottabb lehet egy tojásfehérjéből készült, ezáltal a rizsből, zabból készült tejtermék-helyettesítőknél drágább tejtermék-alternatívákra.
Mint azt az AcNews megírta, a tejérzékeny fogyasztók számára jelenthet megoldást a kóspallagi csodatej termelője, Moór Ferenc. A falujában és a szomszédos Verőcén már számtalan ember fogyasztja a jersey fajtájú tehenei tejét, és az abból készült joghurtot, ugyanis az szinte teljesen tünetmentes.
