Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban egyre reálisabb vélemények fogalmazódnak meg a világ politikusaiban. Érik az elhatározás, amely szerint Zelenszkijt ukrán elnököt meg kell győzni, hogy kössön alkut Putyinnal – véli az unian.net. Egyik fél sem képes ugyanis legyőzni a másikat. A vég nélkül húzódó intenzív konfliktus pedig ugyanúgy nem lehet alternatíva, mint egy takaréklángon tovább lobogó „befagyasztott háború”. A vezető hatalmak, élükön az Egyesült Államokkal szeretnék tehát a feleket tárgyalóasztalhoz ültetni. A Joe Biden elnök által most megadott engedély célja ezért az ukrán elemzők véleménye szerint elsősorban az, hogy Ukrajna kedvezőbb pozícióban kezdhesse meg a tárgyalásokat.
A szomszédunkban folyó háború legfontosabb kérdése az, hogy vajon mihez kezd Ukrajna a felhatalmazással. Hogyan vetheti be a nagy hatótávolságú fegyvereket Oroszország ellen, általuk megváltoztatható-e a háború menete. Egyáltalán, élhet-e Ukrajna a felhatalmazással, illetve pusztán a felhatalmazás ténye elegendő elrettentés-e ahhoz, hogy Putyin eltökéltsége megváltozzon? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az unian.net friss cikkében, amely Roman Svitan, ismert katonai szakértő segítségével készült.
Svitan kijelentette, még nem tisztázott, hogy a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták közül melyeket vetheti be Ukrajna. A 100 mérföld hatósugarú fegyverek csak a kurszki régióban lehetnek alkalmasak csapásmérésre. Ellenben a 300 mérföldesek Oroszország nagyobb területét is képesek elérni. Jelentős kérdés továbbá, hogy vajon Donald Trump januári beiktatása után visszavonhatja-e a Joe Biden és adminisztrációja által most megadott engedélyt. A szakember szerint erre kicsi az esély. Ez esetben a következő elnök saját magát olyan szerepbe helyezné, mint aki szándékosan kiszolgáltatja Ukrajnát Oroszországnak. Más szakértők Svitannal ellentétben úgy vélik, hogy valójában Biden szándékosan állította Trumpot kész tények elé, olyan helyzetet alakítva ki, amelyből lehetetlen kihátrálni.
Svitan konklúziója szerint talán maga Biden sem szeretné a fegyveres konfliktust kiterjeszteni Oroszország területére. Az amerikai elnök terve sokkal inkább az lehet, hogy Putyint a tárgyalóasztalhoz kényszerítse. Ha ugyanis a nagy hatótávolságú nyugati fegyverek segítségével Ukrajna felperzselné az Oroszország és a Krím-félsziget közötti szárazföldi folyosót, azzal elvágná az orosz főerőket a Krímben állomásozó csapatoktól. Így megnyílhatna a lehetőség a félsziget visszavételére. Ezt Putyin pedig bármi áron kész lenne megelőzni, akár úgy is, hogy tárgyalóasztalhoz ül. Ebben az esetben Zeleszkijnek sem lenne más választása, mint az, hogy megkezdje az egyeztetéseket Oroszországgal.
Némiképp ellentmond e következtésnek Putyin reakciója, melyet a bbc.com ismertetett. Az orosz elnök szerint az Egyesült Államok új szintre emelte a konfliktust, olajat öntöttek a tűzre. A nagy hatótávolságú nyugati fegyverek Ukrajna általi alkalmazása ugyanis a NATO erők szakértelmét és részvételét feltételezi a háborúban. Amennyiben pedig sor kerül a nyugati hatalmak ilyen jellegű bevonására, akkor Oroszország nukleáris fegyverek bevetése mellett dönthet.