Az albérletkeresés sosem hálás feladat és rengeteg stresszel jár. A megfelelő lakás kiválasztása mellett fontos kellő figyelmet fordítani a megfelelő bérleti szerződésre, melyre a későbbiekben hivatkozni lehet az esetleges konfliktusok esetén. Az AC News által megkérdezett ügyvéd, dr. Novák Rudolf már szinte semmin sem lepődik meg. Elmondása szerint a rafinált lakástulajdonosok és önjelölt segítőik rendkívül színes fantáziával bírnak. Ezek a nem éppen jogszerű megoldások pedig akár eredményesek is lehetnek és gyors sikerhez vezethetnek.
„Én azonban semmiképp nem javaslom az önbíráskodást, a jogtalan behatolást vagy a fenyegetőzést, az ugyanis könnyen erőszakba csaphat át. Így pedig még az faramuci helyzet is előállhat, hogy a bérbeadó – annak ellenére, hogy igaza volt – maga válik a kényszerítés bűncselekményének elkövetőjévé, avagy ő maga lesz saját lakásában a birtokháborító” – mondta el lapunknak Dr. Novák Rudolf ügyvéd.
A jogász szerint egy jó szerződéssel azonban könnyen megelőzhető a bérbeadó és a bérlő közötti vita. Amennyiben a törvényi előírásokat tartjuk szem előtt, a lakás bérbeadásának érvényességéhez szükséges a szerződés közjegyző általi közokiratba foglalása. Ez, bár költséges, mindkét felet védi az esetleges nézeteltérések esetén.
„Amennyiben ezt az utat választjuk, a közjegyző a szerződésbe foglal egy egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozatot, melynek következtében a bérlő vállalja, hogy a szerződés lejártakor a bérelt ingatlanból haladéktalanul kiköltözik. Így könnyű dolga van a tulajdonosnak. Hiszen – amennyiben a bérlő továbbra sem hagyja el a bérleményt – a tulajdonos csupán felkeresi a közjegyzőt, aki a végrehajtó segítségével néhány hét alatt intézkedik. A főbérlő pedig visszakapja ingatlanát. Az már más kérdés, hogy milyen állapotban” – mondja Dr. Novák Rudolf.
Más a helyzet, ha a szerződést csak magánokiratba foglalták, tehát a felek nem közjegyző előtt írták alá a papírokat. Az ügyvéd elmondása szerint ebben az esetben már jóval bonyolultabb kitenni az albérlő szűrét.
„A szerződés lejártakor vagy a jogszerű felmondás után a bérlőt megfelelő határidő (általában 30 nap) kitűzésével ajánlott levélben szükséges felszólítani a kiköltözésre. Ha az albérlő ennek nem tesz eleget, nincs más lehetőség a tulajdonos kezében, mint a pereskedés.”
A jogász szerint ez egy rendkívül hosszú és megterhelő folyamat, melynek során – az ügyvéd korábbi tapasztalati alapján – a potyázó albérlők általában kifogásokat keresnek, hogy minél tovább húzzák az időt. Ezen idő alatt ugyanis a bérlő továbbra is ingatlanban lakik, oda engedélye nélkül a tulajdonos be sem léphet és zárat sem cserélhet. Tehát patthelyzet alakul ki. Azt viszont minden tulajdonosnak fontos szem előtt tartani, hogy erre az időre is megilleti őket a lakáshasználati díj, melynek összege megegyezik a bérleti díj összegével.
„Ilyen esetben főbérlőként hosszú időt vesz igénybe, mire fellélegezhetünk. Ugyanis az ítélet jogerőre emelkedése után, általában másodfokon fordulhatunk csak a végrehajtóhoz, aki először maga is felszólítja a bérlőt. Ezután viszont nincs visszaút a potyázóknak: a bíróság kilakoltatja őket.”
Összességében tehát elmondható, hogy minden a jó szerződéssel kezdődik. A felek a jogszabály keretei között megállapodhatnak a szerződésük tartalmáról, így olyan megállapodás születhet, amely valóban tükrözi a felek igényeit. Az ügyvéd szerint van azonban öt olyan pont, amelyről semmilyen esetben sem szabad megfeledkezni. Ezek:
- a fizetési kötelezettségek pontos meghatározása (bérleti díj, közös költség, kaució, közüzemi díjak),
- a szerződés hatálya (mettől-meddig tart a bérleti jogviszony),
- a bérleti szerződés megszűnésének esetei,
- milyen célra használható az ingatlan,
- mik a bérbeadó és a bérlő kötelezettségei.
Így mindkét fél védve van az esetleges kellemetlenségektől, a pereskedésre fordított pénzből pedig a tulajdonosok éppen felújíthatják lakásukat – a következő albérlő számára.