„Én mondom neked, ezek az országok felhívnak minket és nyalják a seggem. Alig várják, hogy azt mondhassák: ‘Kérem, kérem, uram, kössünk üzletet. Bármit megtennék. Bármit megtennék, uram” – mondta Trump az NRCC republikánus kongresszusán.
Vámpolitikájáról a 78 éves politikus így nyilatkozott: „Pontosan tudom, hogy mi a fenét csinálok. Sok ország balról és jobbról is átvágott minket. De most rajtunk a sor, hogy megállítsuk a lenyúlást”.
A folyamatban lévő vámkonfliktus miatt a Wall Street részvényárfolyamai kedden tovább zuhantak a kezdetben pozitívan induló kereskedés után. A jelentősen borúsabb gazdasági kilátások miatt ismét esett az olajár is. Az amerikai West Texas Intermediate nyersolajfajta 2021 áprilisa óta először került 60 dollár/hordó alá.
Trump azt is mondta, hogy Kína is bele fog menni a megállapodásba. Annak ellenére, hogy Peking bejelentette, hogy „a végsőkig harcolni fog”.
Percekkel amerikai idő szerint éjfél után lépett életbe a megemelt vám az olyan országokból származó árukra, amelyekkel szemben az Egyesült Államoknak kereskedelmi deficitje van.
A hatályba lépő vámok Trump múlt héten bejelentett vámtarifáinak második részét jelentik. Miután szombaton minden országból származó szinte minden áru importjára minimum 10 százalékos vámot vetettek ki. Szerdán 57 olyan országra emelik a mértéket, amellyel az Egyesült Államoknak kereskedelmi deficitje van – íreja a heute.at.
Ebbe beletartozik az Európai Unió is 20 százalékkal. Illetve Kína, amelyre Trump az eredeti 34 százalékos vámon felül további 50 százalékot vetett ki, miután Peking 34 százalékos megtorló vámmal válaszolt. A korábban kivetett vámokkal együtt a Kínából származó árukat szerdától 104 százalékos adó terheli. Ebbe beletartoznak a kis értékű csomagok is, amelyekre az olyan kínai e-kereskedelmi platformok, mint a Temu és a Shein támaszkodtak, bár ebben az esetben a vám 90 százalékos.
A vámok – amelyeket Donald Trump elnök „kölcsönösnek” nevezett – elméletileg arra szolgálnak, hogy egyenlő feltételeket teremtsenek a külkereskedelemben, de a gyakorlatban nem a más országok által alkalmazott kereskedelmi akadályokat, hanem az USA-val szembeni kereskedelmi többletük nagyságát tükrözik. Ennek eredményeként a magas vámokkal rendelkező országok, például Brazília, alacsonyabb vámtételeket kaptak, mint azok, amelyeknek alacsonyak az amerikai termékekre kivetett vámjai, például az EU.
