Pontosan nyolc évtizede, 1945. május 8-án kapitulált hivatalosan a náci Németország, ezzel véget vetve a második világháborúnak.
Adolf Hitler ugyan április 30-án öngyilkosságot követett el berlini bunkerében, a harcok ezzel még nem értek véget. Végakaratában Karl Dönitz tengernagyot nevezte ki utódjának, aki az új államfőként hamar felismerte: a háború folytatása reménytelen. Dönitz célja az volt, hogy a német haderő minél nagyobb része a nyugati szövetségeseknek adja meg magát, elkerülve a szovjet hadifogságot. Csakhogy Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges haderők főparancsnoka kijelentette: csak akkor fogadják el a megadást, ha az minden fronton egyidejűleg történik.
27 millió katona és 25 millió civil vesztette életét
A németek elsőzör május 7-én hajnali 2:42-kor Alfred Jodl tábornok Reims városában, amerikai, brit, francia és szovjet tisztek előtt aláírta a feltétel nélküli megadásról szóló dokumentumot. A parancs értelmében május 8-án, közép-európai idő szerint 23:01-kor a német fegyveres erőknek meg kellett szüntetniük minden hadműveletet, és fegyvereiket a szövetségesek rendelkezésére kellett bocsátaniuk.
Európa legtöbb részén ezzel véget értek a harcok. Néhány egység azonban a parancs ellenére is tovább küzdött, főként a keleti fronton. Ezt használva ürügyül Sztálin ragaszkodott egy újabb kapitulációhoz, immár Berlinben, a szovjet főparancsnok jelenlétében. Így május 9-én, néhány perccel éjfél után nem sokkal újra aláírták a megadást – ezt ünneplik Oroszországban a Győzelem Napjaként.
A második világháború az első olyan globális konfliktus volt, amely valóban az egész bolygót érintette. 61 ország, az akkori világ népességének 80 százaléka vett benne részt. Összesen 110 millió katona vonult hadba, harcok zajlottak 40 ország területén és valamennyi óceánon. A becslések szerint 27 millió katona és legalább 25 millió civil vesztette életét – a történelem egyik legsúlyosabb áldozatát követelő háborújában.
