Az Oroszország és Ukrajna közötti isztambuli tárgyalások azzal zárultak, hogy a két fél 1000 hadifogoly cseréjét vállalta. Viszont nem jutottak el a feltétel nélküli tűzszüneti megállapodásig.
A csere lenne a legnagyobb azóta, hogy Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
A pénteki találkozót megelőzően Ukrajna teljes, feltétel nélküli tűzszünetet sürgetett legalább 30 napra. Illetve a hadifoglyok „mindenért mindent” cseréjét, valamint az ukrán és az orosz elnök találkozóját. Ekkor kezdődhetnének meg komolyan a valódi béketárgyalások, amennyiben a tűzszünet tart.
„A mi álláspontunk – ha az oroszok elutasítják a teljes és feltétel nélküli tűzszünetet és a gyilkosságok beszüntetését, akkor kemény szankcióknak kell következniük” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en közzétett bejegyzésében a tárgyalások befejezése után. „Az Oroszországra gyakorolt nyomást mindaddig fenn kell tartani, amíg Oroszország nem áll készen a háború befejezésére”.
Miközben a delegációk Isztambulban beszélgettek, Ukrajna európai támogatói telefonbeszélgetést folytattak Donald Trump amerikai elnökkel.
Később pénteken Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, hogy Trump azt tervezi, hogy „a következő néhány órában vagy a következő néhány napban” saját telefonbeszélgetést folytat „az orosz féllel, hogy tisztázzák, mi történt Isztambulban, és hogy továbblépjenek”.
Trump csütörtökön azt mondta, hogy „semmi sem fog történni, amíg Putyin és én nem találkozunk”.
„Az orosz álláspont egyértelműen elfogadhatatlan. És nem először, ezért a Zelenszkij elnökkel folytatott találkozó és a Trump elnökkel folytatott megbeszélés eredményeként most szorosan összehangoljuk és koordináljuk válaszlépéseinket” – mondta Keir Starmer brit miniszterelnök a hívás után.
„Az oroszok Isztambulban de facto megszakították a tárgyalásokat, és elutasították a tűzszünetet” – mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök. „Ideje fokozni a nyomást”.
De a sok beszéd ellenére még nem született megállapodás az izmosabb szankciókról.
„Az orosz delegáció elégedett az ukrán féllel folytatott tárgyalások eredményeivel” – mondta Vlagyimir Medinszkij, Vlagyimir Putyin orosz államfő tanácsadója és a delegáció vezetője a találkozó után újságíróknak. Hozzátette, hogy a hadifogolycsere „hamarosan” megtörténik.
A tárgyalásokon mindkét fél megállapodott abban, hogy világosan meghatározzák elképzeléseiket a jövőbeni tűzszünetről, és ígéretet tettek arra, hogy ezt követően újraindítják a tárgyalásokat – bár határidőt nem tűztek ki.
Az oroszok abban is megállapodtak, hogy fontolóra vesznek egy Zelenszkij-Putyin találkozót. Az orosz vezető ezen a héten elutasította ukrán kollégáját, aki Törökországba repült a személyes megbeszélések reményében.
A Rusztem Umerov védelmi miniszter által vezetett ukrán delegáció amerikai és török képviselőket szeretett volna a találkozón. Előzetesen konszolidálták álláspontjukat Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel és Keith Kellogg ukrán különmegbízottal, akik pénteken szintén Isztambulban tartózkodtak. Elintézték, hogy Michael Anton, az amerikai külügyminisztérium politikai tervezésért felelős igazgatója is részt vegyen a megbeszéléseken.
Az orosz delegáció azonban az utolsó pillanatban azt szorgalmazta, hogy ne vegyenek részt amerikai képviselők – mondta a POLITICO-nak egy, a tárgyalásokat ismerő tisztviselő. Végül csak Törökország ült az asztalnál harmadik félként.
Umerov láthatóan csalódottan hagyta el a tárgyalóteret.
„Az orosz fél több elfogadhatatlan követelést fogalmazott meg. De az ukrán fél nyugodt maradt és ragaszkodott a saját vonalához” – mondta Heorhij Tykhij ukrán külügyminisztériumi szóvivő egy sajtótájékoztatón. „Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Moszkvára, hogy hajlandóak legyenek lépéseket tenni a béke felé”.
A tárgyalások során Medinszkij megfenyegette ukrán tárgyalópartnereit. Mondván, hogy az oroszok készek hosszú ideig harcolni, és „az ukránok nem csak a szeretteiket veszíthetik el” – mondta a POLITICO-nak egy, a tárgyalásokat ismerő tisztviselő.
Moszkva már korábban elutasította a tűzszünetet. Nem jelezte, hogy hajlandó engedményeket tenni eredeti háborús céljai, Ukrajna teljes lefegyverzése, a területek átadása, a NATO-törekvések elvetése, valamint az orosz nyelv, egyház és kultúra dominanciájának visszaállítása a társadalomban.
