Az elmúlt két évtizedben látványosan nőtt az idősek aránya az Európai Unióban. A 80 év felettiek aránya 2004 és 2024 között 3,8 százalékról 6,1 százalékra emelkedett, a 65 év felettieké pedig már meghaladja a 21 százalékot. A jelenlegi trendek alapján 2100-ra minden harmadik uniós polgár nyugdíjaskorú lehet. Ezzel párhuzamosan csökken a munkaképes korú lakosság aránya, ami komoly fenntarthatósági problémákat vet fel a nyugdíj- és egészségügyi rendszerek szempontjából.
Nyugdíjkorhatár, migráció, családpolitika
A szakértők szerint a fenntarthatóság érdekében elkerülhetetlenné válik a nyugdíjkorhatár emelése, valamint az idősebb korosztály foglalkoztatásának ösztönzése. A születésszám növelését célzó családpolitikai intézkedések mellett a migráció szabályozott bővítése is szerepet játszhat a demográfiai egyensúly visszaállításában. Az Eurostat kiemeli: a népességnövekedés jelenleg nem a születéseknek, hanem a pozitív nettó migrációnak köszönhető.
Magyarország fogyatkozik
A legnépesebb tagállam továbbra is Németország (83 millió fő), amelyet Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország követ. Ezzel szemben Lengyelországban, Görögországban és Magyarországon csökkent a lakosságszám – utóbbi esetében több mint 15 ezer fővel. Magyarországon a 65 év felettiek aránya tíz év alatt 17,5-ről 20,7 százalékra nőtt, ami jól tükrözi az országot sújtó elöregedési trendeket. Az EU népessége várhatóan 2026-ban tetőzik, majd hosszú távú csökkenésnek indul.
