Ez az igazi hőség: míg Európa 46 fokos hőhullám alatt szenved, Nápoly idilli partvidékén egészen más hőmérsékletek uralkodnak. A Flegreai mezők magmát rejtenek, amelynek hőmérséklete eléri az 1100 fokot.
Június 30-án rekorderejű földrengés rázta meg a sűrűn lakott régiót – erősebb, mint valaha. Szakértők, mint például a német geológus Ulrich Schreiber számára ez egyértelmű figyelmeztető jel. Elmagyarázta, mi történhet egy kitörés esetén – és miért jelent globális kockázatot a szupervulkán.
A szomszédos Vezúvval ellentétben, amely kúpként látható, a Campi Flegrei egy hatalmas kaldera – egy összeomlott magmakamra, amely több mint 15 kilométerre terjed ki. A kénes gőzök és a forró források a folyamatos aktivitásról tanúskodnak.
A rettegett szupervulkán legutóbbi kitörése ugyan csaknem 500 évvel ezelőtt történt, de a jelek egyre erősödnek: egyre gyakrabban figyelhető meg talajemelkedés, gázkibocsátás és földrengéssorozatok.
„Az első repedés a földkéregben kirobbanást válthat ki – pusztító következményekkel” – mondja Schreiber. Ha a magma a tengervízzel találkozik, hatalmas gőzrobbanás fenyeget. „A szökőár hulláma az egész Földközi-tengert elárasztaná, a part menti városokat perceken belül elárasztaná” – magyarázza a szakértő.
Egy hatalmas kitörés csak a kezdet lenne: piroklasztikus áramlatok – forró hamu- és gázfelhők – akár a víz felett is száguldanak. „Aki a tengerre menekül, halálos csapdába kerülhet. Az áramlatok a felszínen csúsznak, és a hajókat is utolérik” – figyelmeztet a geológus.
Ehhez jön még a globális hatás: a hamufelhők egy „kitörési oszlopban” elérhetik a sztratoszférát, elzárhatják a napfényt és világszerte hőmérséklet-csökkenést okozhatnak. Egy katasztrófafilmbe illő forgatókönyv – de valós lehetőség – írja a Heute.
Senki sem tudja, mikor fog bekövetkezni. „Ez a vulkanológia legnagyobb kihívása” – mondja Schreiber. Egy dolog azonban biztos: a szupervulkán él, és a Föld remeg.