2025 őszén alapjaiban változik meg, hogy kik és milyen feltételekkel költözhetnek be a magyar településekre. Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizenötödik módosítását, amely kimondja: a tartózkodási hely szabad megválasztása nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatok saját szabályokat állíthatnak fel a betelepülésre vonatkozóan, és akár jelentősen korlátozhatják, kik lehetnek a közösség új tagjai – szúrta ki a Blikk.
Mit tehetnek az önkormányzatok?
- Ingatlanszerzés korlátozása: bizonyos esetekben elővásárlási jogot adhatnak a helyieknek, vagy megtilthatják, hogy külsősök vásároljanak ingatlant.
- Lakcímhez kötött feltételek: a beköltözés helyi kötődéshez köthető, vagyis aki nem tudja igazolni, hogy családi, munkahelyi vagy egyéb kapcsolata van a településhez, az könnyen elutasítást kaphat.
- Új adók: lehetőség nyílik külön adó kivetésére az újonnan érkezőkre, amely a közszolgáltatások fenntartásához járulna hozzá.
Kormányzati indoklás
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint a szabályozás a kisebb településeket védi.
„A helyi közösségek önazonosságának védelme nemcsak a hagyományok megőrzését szolgálja, hanem a települések élhetőségét és fenntarthatóságát is” – hangsúlyozta Navracsics Tibor.
Az elmúlt években egyre erősebb lett a belső vándorlás, különösen Budapest agglomerációja és a nagyvárosok környéke irányába. A kormány szerint a helyi közösségek most lehetőséget kapnak, hogy megvédjék magukat a túlzott urbanizáció hatásaitól.
Megosztó intézkedés
A szakértők megosztottan fogadják a változtatást. Támogatói szerint végre eszközt kaptak a települések arra, hogy saját jövőjüket alakítsák, bírálói viszont attól tartanak, hogy a rendeletek diszkriminatív módon szűrhetik ki a beköltözőket. Egy biztos: a 2025-ös szabályozás új korszakot nyit a magyar költözési gyakorlatban. A települések jövője innentől még inkább az önkormányzatok kezében van.
