A kormány gazdasági „csodafegyvereként” emlegetett árrésstop egészen a jövő évi választásokig aktív szereplő maradhat a magyar gazdasági életben – írja elemzésében az Economx.
A statisztikákból kiderült: az infláció üteme augusztusban 4,3 %-on állt, a maginfláció pedig négy éve nem látott mélypontra süllyedt. Az elemzők úgy látják, hogy e mutatók alakulása indokolja az árrésstop fenntartását – az intézkedés nélkül a drágulás jóval nagyobb lenne.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) ugyanakkor egyre hangosabban kritizálja azt a helyzetet, amelyben az árrésstop „láthatatlan kárt” okoz: több ezer kisbolt számára teszi nehézzé a működést, ráadásul a termelők és feldolgozók áremelési igényeit sem mindig tudják visszatartani. Ők azt mondják: az árrésstop ugyan visszafogja a fogyasztói árakat, de hosszabb távon torzíthatja a piacot.
Milyen hatásai lehetnek a fenntartásnak?
- A fogyasztók számára rövid távon azt jelenti, hogy nem ugranak meg egyszerre az árak: az árrésstop visszafogja a hirtelen áremelkedéseket.
- A kis- és közepes boltok viszont veszélyben vannak: a nyereségük szűkül, a működési költségek növekedése mellett nehéz fenntartani azokat a termékárakat, amiket előírnak számukra.
- A kormányzati szándék, hogy az intézkedést választásokig fenntartsák, arra utal, hogy politikai tartalékként is számításba vették ezt a szabályozást.
Mikor jöhet a változás?
Elemzők szerint az árrésstop eltörlése legkorábban 2026 első felében várható, de addig is, ha az inflációs adatokat újra megerősítik lefelé – például az élelmiszerár-emelkedés mérséklődése –, lehet szó arról, hogy kisebb termékkörökön belül lazítanak a szabályokon.