A magyar szövetség (MLSZ) életműdíjas mesteredzője 1985-ban nemcsak itthon lett a legjobb tréner, hanem egész Európa-szerte nem találtak nála érdemesebbet az év szövetségi kapitánya díjra, emellett pedig klubszinten is maradandót alkotott. A halálhírt közlő Magyar Labdarúgó-szövetség Mezey Györgyöt a saját halottjának tekinti.
Mezey játékoskarrierjében nem jegyezhettek fel jelentős eredményt, de már 1965-ben elkezdett edzősködni is, ezen a területen pedig hamar megmutatkozott a tehetsége. 1971-től kezdve a BVSC korosztályos csapataival foglalkozott, ahol egyik kedvenc felfedezettje Törőcsik András volt.
Amikor Mészöly Kálmánt nevezték ki a kispadra, pályaedzőként Mezey is szerepet kapott, ráadásul 1982-ben megkapta az olimpiai gárda irányítását is. 1983-ban a leköszönő Mészöly utódjaként a felnőttválogatott szövetségi kapitányának választották. A szakember olyan újszerű taktikát és rendszert alkalmazott a válogatottnál, amellyel meglepte nem csak Európát.
Az 1982-ben mesteredzővé váló Mezeyt a sikeres vb-selejtezők után 1985-ben az év edzőjének választották meg itthon, valamint az év európai szövetségi kapitánya elismerést is bezsebelhette. 1986 márciusában a Népstadionban 3–0-ra legyőztük Brazíliát, a FIFA-világranglistán pedig elsők is voltunk Mezey regnálása alatt, a világbajnokságot óriási várakozás előzte meg. De óriási bukás lett a vége.
A Szovjetunió négy perc után két góllal vezetett Irapuatóban, a délben, borzasztó melegben játszott összecsapás vége pedig csúfos 6–0 lett a rivális javára. Kanadát Esterházy és Détári góljával elintézték a mieink (2–0), de a franciák ellen 0–3 volt a vége. A csapat lemaradt a nyolcaddöntőről.
A szakember pedig idehaza ellehetetlenült, ünnepelt kedvencből szinte közellenség lett, azt viszont anno aligha sejtette bárki, hogy ezt követően egyszer sem jutunk ki a világbajnokságra, és az Európa-bajnoki szereplésre is egészen 2016-ig kell majd várni…











