„Aki a minimálbérrel számol az effektív minimálbér helyett, az vagy téved, vagy szándékos hangulatkeltést folytat” – mondta az Indexnek Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, aki az Eurostat friss adataira reflektált a portálon, miszerint a januári 11%-os minimálbér-emelés ellenére Magyarország továbbra is az EU negyedik legalacsonyabb minimálbérével rendelkezik: 2026 januárjától a bruttó összeg 322 500 forint, a nettó 214 600 forint, ami 838 eurónak felel meg. Ennél alacsonyabb összeget csak Romániában (795 euró), Lettországban (780 euró) és Bulgáriában (620 euró) adnak.
Czomba Sándor: „2010 óta a minimálbér 73 500 forintról 322 800 forintra emelkedett”
Az Index megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Czomba Sándort, aki szerint mindenekelőtt érdemes tisztázni az alapfogalmakat, mert – mint mondta – „aki a minimálbérrel számol az effektív minimálbér helyett, az vagy téved, vagy szándékos hangulatkeltést folytat”.
Az államtitkár ezzel arra utalt, hogy többen az Eurostat adatait úgy értelmezték – vagy éppen úgy emelték ki –, mintha Magyarország továbbra is az uniós sereghajtók között lenne a minimálbér alapján, miközben szerinte ez a megközelítés félrevezető képet ad a valós helyzetről.
„Először is rögzítsük: 2010 óta a minimálbér 73 500 forintról 322 800 forintra emelkedett, a bruttó átlagkereset 202 ezer forintról közel 800 ezer forintra nőtt, miközben a nettó átlagkereset átlépte az 500 ezer forintot, ami óriási eredmény. Ezalatt az idő alatt 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma, így ma közel 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, vagyis szinte teljes a foglalkoztatottság” – fejtette ki az Indexnek Czomba Sándor államtitkár.
Szerinte jelentős eredmény, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezet és a lassú GDP-növekedés ellenére 2026-ra 11%-os minimálbér- és 7%-os garantált bérminimum-emelés született. Ennek hatására a minimálbért keresők havonta 32 ezer, a garantált bérminimumon dolgozók 24 400 forinttal kapnak többet.
Az államtitkár szerint a valós képet az effektív minimálbér mutatja, amely a garantált bérminimum és a minimálbér súlyozott átlaga. Magyarországon kétlépcsős rendszer van: 2026 elején az effektív minimálbér 355 645 forint, 8,2%-kal több, mint tavaly. Euróban számolva az uniós országok között a 17. helyen áll, mivel a garantált bérminimumért dolgozók száma közel kétszerese a minimálbérért dolgozóknak.
„A még pontosabb összehasonlítás érdekében figyelembe kell venni az országok közötti árszínvonal-különbségeket is. Ennek kiszűrésére szolgál a vásárlóerő-egység, ezzel számolva a magyar effektív minimálbér a 14. helyet foglalja el a 22 uniós ország rangsorában” – emelte ki a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
A kormány célja, hogy a minimálbér elérje az 1000 eurót
A kormány szerint a magyar minimálbér nemcsak szintjét, hanem növekedési ütemét tekintve is kiemelkedő: 2010 óta reálértéke HICP-vel számolva több mint 120%-kal nőtt, az EU-ban a negyedik, a V4-ek között a legmagasabb. A minimálbéren dolgozók aránya viszont mindössze 5%, szemben a román, bolgár vagy lengyel 10% feletti értékekkel. A béremelés hatása nemcsak az érintettek fizetésére, hanem a magasabb bérkategóriákra is kiterjed, így szélesebb rétegek keresete emelkedik. A kormány célja, hogy a minimálbér elérje az 1000 eurót, az átlagkereset pedig az 1 millió forintot.
