Az elmúlt években látványosan megszaporodtak a fegyveres konfliktusok. Bár ezek többsége regionális háború, több közülük közvetve nagyhatalmi rivalizálással is összefügg.
Az egyik legnagyobb konfliktus továbbra is a Oroszország és Ukrajna közötti háború, amely 2022 óta tart. Ukrajnát nyugati országok, köztük a NATO tagállamai támogatják fegyverekkel és pénzügyi segítséggel, miközben Moszkva más nemzetközi partnerekkel igyekszik szorosabb kapcsolatokat kialakítani.
A nagyhatalmi rivalizálás mellett több súlyos polgárháború is zajlik. Az egyik legsúlyosabb humanitárius válság a Szudán területén alakult ki, ahol két katonai frakció harcol egymással. A konfliktus milliókat kényszerített menekülésre. Hasonlóan instabil a helyzet Myanmar (Burma) területén, ahol a 2021-es katonai puccs után széles körű fegyveres ellenállás alakult ki a juntával szemben. A Közel-Keleten a Jemen területén zajló háború is évek óta tart, és gyakran regionális hatalmak közötti közvetett konfliktusként írják le.
Új háború robbant ki Irán körül
2026 februárjának végén drámai fordulat történt a Közel-Keleten. Az Izrael és az Egyesült Államok összehangolt légicsapásokat indított Irán ellen, több katonai és nukleáris létesítményt célozva.
A támadások részei voltak egy nagyszabású hadműveletnek, amely iráni katonai infrastruktúrát, rakétaprogramot és nukleáris programhoz kapcsolódó célpontokat vett célba.
Irán válaszul rakéta- és dróntámadásokat indított a térségben található izraeli és amerikai célpontok ellen. A harcok gyorsan regionális konfliktussá szélesedtek: többek között támadások érték a Perzsa-öböl térségét, és katonai célpontokat lőttek Irakban és más országokban is.
A konfliktus további országokra is kihatott. Irán rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre például Bahrain és Qatar területén, miközben a régió több pontján olajlétesítmények és katonai bázisok kerültek célkeresztbe.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Iránhoz kötődő fegyveres csoportok is bekapcsolódtak a harcokba. A libanoni Hezbollah például rakétatámadásokat indított Izrael ellen, ami újabb front megnyílását jelenti a konfliktusban
Nukleáris létesítmények is célponttá váltak
A harcok egyik legaggasztóbb eleme, hogy nukleáris létesítmények is a támadások célpontjai között voltak. Irán szerint több csapás érte a natanzi urándúsító komplexumot, ami miatt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is aggodalmát fejezte ki a lehetséges radioaktív kibocsátás miatt.
Ez az egyik oka annak, hogy a nemzetközi közösség rendkívül veszélyesnek tartja a konfliktus eszkalációját.
Akkor már zajlik a harmadik világháború?
Bár a világ több pontján zajlanak fegyveres konfliktusok, a legtöbb geopolitikai szakértő szerint még nem beszélhetünk világháborúról.
A történészek általában három feltételt említenek egy világháború esetében:
- több nagyhatalom közvetlen katonai összecsapása
- több kontinensre kiterjedő hadszíntér
- teljes gazdasági és katonai mozgósítás
A jelenlegi helyzetben ugyan több nagyhatalom érintett különböző konfliktusokban, de ezek többsége még mindig regionális vagy közvetett háború.
A szakértők egy része szerint a világ inkább egy új geopolitikai korszakba lépett, amelyben több regionális konfliktus fut párhuzamosan, miközben a nagyhatalmak rivalizálása egyre erősebb.
Az olyan feszültségek, mint az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálás vagy a Tajvan körüli konfliktus lehetősége, tovább növelik annak kockázatát, hogy a regionális háborúk egyszer globális méretűvé váljanak.
A jelenlegi helyzetet ezért sok elemző inkább egy veszélyes átmeneti időszakként írja le: a világ még nem lépett be a harmadik világháborúba, de a nemzetközi rendszer stabilitása az elmúlt évtizedekhez képest jelentősen meggyengült.
