2026. Május 14.   |   Bonifác napja

Hirdetés

A fiatal muszlimok szerint a vallás fontosabb a törvényeknél

Illusztráció / Fotó: Shutterstock
Illusztráció / Fotó: Shutterstock
Egy friss kutatás eredményei komoly aggodalomra adnak okot. A tanulmány szerint sok muszlim fiatal vallásos és antidemokratikus nézeteket vall.

Hirdetés

Néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy Bécs iskoláiban a muszlim gyermekek közel 39 százalékkal a legnagyobb vallási csoportot alkotják. Most a helyi városvezetés új tanulmánya váltott ki heves reakciókat.

A kutatás vezetője, Kenan Güngör az eredményeket „nagyon aggasztónak” nevezte – írta Heute. Különösen szembetűnő, hogy a vallás a muszlim fiatalok életében jóval nagyobb szerepet játszik, mint más csoportok esetében.

A síita muszlimok 73 százaléka, a szunnita muszlimok 68 százaléka vallotta magát nagyon vagy inkább vallásosnak. A katolikus fiatalok körében ez az arány 41 százalék, az ortodox keresztényeknél pedig 38 százalék volt. A kutatás során 1200, 14 és 21 év közötti fiatalt kérdeztek meg. A muszlim fiatalok 41 százaléka egyetértett azzal az állítással, miszerint vallásuk szabályai fontosabbak Ausztria törvényeinél. A keresztény fiatalok körében ezt 21 százalék mondta – számolt be róla a Die Presse.

A kutatás szerint a megkérdezett muszlim fiatalok 46 százaléka úgy gondolja, hogy a hit védelméért akár harcolni és meghalni is készen kell állni, míg a keresztények körében ezt az álláspontot 24 százalék osztotta. Az is kiderült a felmérésből, hogy a muszlim fiatalok 36 százaléka szerint mindenkinek vallásuk szabályai szerint kellene élnie, több mint felük pedig támogatná, hogy a muszlim nők nyilvános helyeken fejkendőt viseljenek.

A válaszadók 65 százaléka úgy véli, az iszlám előírásai az élet minden területére érvényesek, és azokat szigorúan követni kell. A kutatás vezetője szerint ebben jelentős szerepet játszik a közösségi és társadalmi nyomás. A demokrácia megítélésében is komoly eltérések mutatkoztak: míg az osztrákok 82 százaléka tartja a demokráciát a legjobb államformának, addig ez az arány a szírek körében 47, a csecseneknél 50, az afgánoknál pedig 61 százalék.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a jelenség hátterében nemcsak vallási, hanem társadalmi és oktatási tényezők is állnak.

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés