Ezzel lezárult egy közel négyéves időszak, amely során a mindenkori kormány rendkívüli jogkörökkel, számos kérdésben parlamenti jóváhagyás nélkül alkothatott rendeleteket.
A háborús veszélyhelyzetet eredetileg a koronavírus-járvány idején, majd 2022 májusában vezették be újra azzal az indokkal, hogy Magyarországnak gyorsan kell reagálnia a szomszédos Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus humanitárius, gazdasági és energetikai következményeire. Az intézkedést azóta többször meghosszabbították, legutóbb 2026. május 13-ig. A veszélyhelyzet alatt a kormány több mint száz olyan rendeletet alkotott, amelyek a gazdaság, az energiaellátás, a családtámogatások, az árkorlátozások, valamint a közigazgatás működésének különböző területeit szabályozták.
A 2026-os országgyűlési választást követően hivatalba lépett új kormány már korábban jelezte, hogy meg kívánja szüntetni a rendkívüli jogrendet. A döntés egyik legfontosabb indoka az volt, hogy a kabinet szerint a továbbiakban nincs szükség arra, hogy a kormány rendeleti úton, korlátozott parlamenti kontroll mellett hozzon döntéseket. Ugyanakkor az átmenet jogi szempontból jelentős kihívást jelentett, mivel számos, a veszélyhelyzethez kötődő rendelet automatikusan hatályát vesztette. Az új kormány ezért több szabályt törvényi szintre emelt annak érdekében, hogy elkerülje a joghézagokat és biztosítsa az állami működés folyamatosságát.
A veszélyhelyzet megszűnésével Magyarország visszatért a normál alkotmányos működéshez, amelyben a kormány jogalkotási lehetőségeit ismét teljes mértékben az Országgyűlés ellenőrzése és jóváhagyása keretezi. A döntés politikai és jogállamisági szempontból is mérföldkőnek tekinthető, hiszen egy hosszú időszak után megszűnt az a rendkívüli felhatalmazás, amely lehetővé tette a gyors, de sokak által vitatott rendeleti kormányzást.
A változás egyúttal szimbolikus jelentőséggel is bír: azt jelzi, hogy a magyar állam vezetése immár nem tartja indokoltnak a háborús helyzetre hivatkozó különleges jogrend fenntartását, és a jövőben ismét a hagyományos demokratikus intézményrendszer keretei között kívánja kezelni az ország előtt álló kihívásokat.
