Róma szerint a jelenlegi válság indokolttá teszi a rugalmasságot azzal a szabályrendszerrel kapcsolatban, amely előírja, hogy a tagállamok költségvetési hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát – írta a Politico.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök arra kéri Brüsszelt, hogy enyhítsen az EU fiskális szabályain, hogy a tagállamok könnyebben kezelhessék az iráni háború és az elszálló energiaárak okozta gazdasági sokkot.
Meloni az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek írt levelében – amelyről elsőként a Corriere della Sera számolt be hétfőn – azt kérte, hogy az „energiaválság kezeléséhez szükséges beruházásokat és rendkívüli intézkedéseket” mentsék fel a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai alól. Ez a keretrendszer írja elő, hogy az uniós tagállamok költségvetési hiánya nem lépheti túl a GDP 3 százalékát.
„A közel-keleti válság és a Hormuzi-szoros körüli feszültségek, amelyek az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeit is súlyosbítják, már most rendkívül súlyos és gyakran aránytalan hatással vannak az energiaárakra, valamint a családok és vállalkozások költségeire” – írta Meloni.
Az olasz kormányfő szerint ugyanúgy, ahogyan a stabilitási megállapodás nem számolja bele a védelmi kiadásokat a deficitbe, az energiával kapcsolatos költségeket sem kellene figyelembe venni.
„Politikai bátorságra van szükség ahhoz, hogy felismerjük: ma az energiabiztonság is európai stratégiai prioritás” – hangsúlyozta Meloni és hozzátette, hogy Róma nehezen tudná megindokolni részvételét az EU SAFE nevű védelmi finanszírozási programjában, ha Brüsszel nem biztosít hasonló rugalmasságot az energetikai kiadások esetében is.
Giorgia Meloni nehéz helyzetben próbálja rávenni Brüsszelt az uniós fiskális szabályok lazítására az energiaválság miatt. Az EU statisztikai hivatala szerint Olaszország 2025-ös költségvetési hiánya megsértette a brüsszeli előírásokat, miközben Meloni politikailag is meggyengült egy elveszített népszavazás után.
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli feszültség miatt Európában elszálltak az energiaárak, de az Európai Bizottság továbbra sem támogatja az energetikai kiadások külön kezelését vagy a válságadók bevezetését.
