A piacokat elsősorban azok a hírek mozgatták meg, amelyek szerint a felek egy lehetséges megállapodás közelébe kerülhettek, ami csökkentheti a közel-keleti háborús kockázatokat.
Donald Trump amerikai elnök szombaton arról beszélt, hogy a Teheránnal folytatott egyeztetések „nagyrészt megtárgyalásra kerültek”, és a részleteket hamarosan bejelenthetik. Ugyanakkor egy nappal később már óvatosabb hangot ütött meg, és arra kérte tárgyalócsapatát, hogy ne siessenek a megállapodással. Közben azt is közölte, hogy egyeztetett több közel-keleti vezetővel, és „nagyon jó beszélgetéseket” folytatott egy lehetséges békefolyamatról.
A piaci reakció azonnali volt: az ázsiai kereskedésben a Brent nyersolaj ára több mint 5 százalékkal esett, hordónként 97,90 dollárra, míg az amerikai WTI olaj ára közel 6 százalékot gyengült. A befektetői hangulatot az is erősítette, hogy a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros esetleges újranyitása is napirendre kerülhet, amelyen keresztül a világ olaj- és LNG-szállításának mintegy ötöde halad át.
A konfliktus kiéleződése korábban jelentős bizonytalanságot okozott az energiapiacokon, miután Irán fenyegetései és a térségben zajló támadások miatt a szállítási útvonalak biztonsága is kérdésessé vált. Bár az olajárak most csökkentek, továbbra is magasabb szinten állnak, mint a háború előtti időszakban, amikor a Brent hordónként nagyjából 70 dollár körül mozgott.
A japán Nikkei tőzsdeindex több mint 3 százalékos emelkedéssel történelmi csúcs közelébe került, amit szintén a béketárgyalásokkal kapcsolatos optimizmus hajtott. Japán és Dél-Korea különösen érzékenyen reagál a közel-keleti fejleményekre, mivel energiaellátásuk nagymértékben függ a Perzsa-öböl térségétől.
Elemzők szerint ugyan rövid távon enyhülhetnek az olajárak a diplomáciai remények miatt, a hosszabb távú kilátások továbbra is bizonytalanok, és a piacok akár évekig feszesek maradhatnak a geopolitikai feszültségek, az infrastruktúra-helyreállítás és a globális készletek alacsony szintje miatt – írja a BBC.
