A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művésznő a Nőszintén című műsorban Kadarkai Endrének idézte fel azt a nehéz időszakot, amikor egy váratlan szakmai törés után a műtőasztal mellett tette le a voksát.
A történet 1989-re nyúlik vissza, amikor a színésznő 46 évesen, pályája csúcsán, sorozatos főszerepek után szembesült azzal, hogy felmondanak neki. Az akkori színházigazgató, Csiszár Imre kerek perec közölte vele, hogy nem kíván vele tovább dolgozni. Bár Esztergályos eleinte abban bízott, hogy a társulat többi rendezőjével folytathatja a munkát, hamar rá kellett ébrednie: az igazgatói döntés az egész színházi jövőjét meghatározza.
Ebben a kiszolgáltatott élethelyzetben a művésznő úgy érezte, nem engedheti meg magának, hogy az idő múlásának jelei miatt bárki sajnálattal nézzen rá.
„Nem bírtam volna elviselni. Tehát, beteget jelentettem, kórházba feküdtem, megcsináltattam magam” – fogalmazott nyíltan a döntésről, amelyről a Femina is beszámolt.
A beavatkozás azonban nem hozta meg a várt megnyugvást. A Blikk szerint az operációt végző doktornő hibát vétett: a varratokkal túlságosan az arcához rögzítette a színésznő fülét, így eltűnt a fülcimpája. Az esztétikai baklövést csak két évvel később, egy újabb műtéttel sikerült helyreállítani. A kellemetlen tapasztalat egy életre elvette a kedvét a hasonló eljárásoktól, azóta sem feküdt kés alá.
A színésznő ma már egészen másként tekint az idő múlására. A Duna televízió délutáni magazinjában nemrég arról mesélt, hogy egy olyan új bemutatóra készül, amelyet valóságos ajándéknak tart. Úgy látja, ehhez a feladathoz éppen a mostani élettapasztalatára volt szükség: a karaktert sem fiatalon, sem tíz évvel ezelőtt nem tudta volna ennyire hitelesen életre kelteni.






