Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) közlése szerint az amerikai hadsereg a hétvégén „önvédelmi csapásokat” hajtott végre iráni radar- és drónirányító létesítmények ellen Irán déli partvidékén, valamint a stratégiai jelentőségű Qeshm-szigeten. Washington szerint az akcióra azután került sor, hogy Irán lelőtt egy amerikai drónt nemzetközi vizek felett.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) válaszul egy amerikai erők által használt légibázist vett célba, amely állítása szerint részt vett a Sirri-sziget elleni támadásokban. Teherán figyelmeztetett: egy újabb amerikai akció esetén sokkal keményebb válaszlépésekre lehet számítani.
A feszültség Kuvaitot is érinti. A kuvaiti hadsereg hétfőn közölte, hogy légvédelmi rendszerei ellenséges rakétákat és drónokat fogtak el, miközben országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák.
A katonai összecsapások árnyékában tovább folynak a diplomáciai egyeztetések. Donald Trump amerikai elnök szerint Irán továbbra is érdekelt egy megállapodásban, és úgy véli, hogy végül sikerülhet lezárni a konfliktust. Ugyanakkor amerikai sajtóértesülések szerint Trump módosításokat kért a készülő egyezség szövegében, amelyek többek között a Hormuzi-szoros hajózási útvonalának újranyitását és Irán magasan dúsított uránkészleteinek kezelését érintik.
Az iráni főtárgyaló jelezte: Teherán csak olyan megállapodást fogad el, amely teljes mértékben garantálja az ország jogait. A tervezet jelenlegi formájában egy 60 napos erőszakszünetet, a Hormuzi-szoros biztonságos használatának helyreállítását, valamint az iráni atomprogramról szóló tárgyalások újraindítását tartalmazná.
A Hormuzi-szoros kiemelt jelentőségű a világgazdaság számára, mivel a világ olaj- és cseppfolyósított földgázszállítmányainak mintegy ötöde halad át rajta. A térség instabilitása ezért továbbra is jelentős hatással van a globális energiaárakra – írja a BBC.
