Sok magyar háztartásban lapulnak régi bélyeggyűjtemények is, amelyek akár komoly értéket képviselhetnek. A digitalizáció korában sokan az interneten vagy mesterséges intelligencia segítségével próbálják meghatározni tárgyaik értékét, ami a legtöbb esetben hamis információkat ad.
Sokan még mindig azt gondolják, hogy csak egy nagy méretű olajfestmény vagy egy Zsolnay porcelán jelent valódi értéket.
Sok magyar otthonban őriznek régi bélyegalbumokat és teljes gyűjteményeket is, amelyek ritkaságuktól, állapotuktól és teljességüktől függően jelentős értéket képviselhetnek.
„A tapasztalatunk az, hogy az emberek gyakran nincsenek tisztában azzal, milyen értékekkel rendelkeznek” – mutat rá dr. Csonka Krisztián, a Darabanth Aukciósház vezetője. „Míg egy festményről mindenki feltételezi, hogy értékes, egy régi levéltől vagy egy darab papírtól nem várnak sokat, pedig ezek esetében érhetik a tulajdonost a legnagyobb meglepetések.”
Céljuk, hogy segítsenek a lakosságnak felismerni az igazi értékeket, és eloszlatni a műtárgypiaccal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.
Dr. Csonka Krisztián felidézte, hogy nemrégiben egy feldolgozott hagyaték részeként a tulajdonos nyolc darab Herman Ottó levelet vitt be az aukciósházhoz:
„A tulajdonos abban a hitben volt, hogy az iratok pár ezer forintot érnek. Végül darabját csaknem 100.000 forintért értékesítettük. De hasonlóan értékesek lehetnek a ritka dedikált könyvek (például egy Arany János által aláírt kötet), a retróhullám erősödésével pedig egyre több korábban hétköznapinak számító tárgy válik keresetté, például bakelit lemezek, régi reklámtáblák vagy akár mechanikus számológépek is” – sorolta a szakértő.
Miért ne várjunk az öröklésig?
A mai fiatalabb generációk életmódja gyökeresen eltér a szüleikétől: kisebb lakásokban élnek, és gyakran nem tudják vagy nem akarják megőrizni a hatalmas családi hagyatékokat, más tárgykultúrával rendelkeznek.
Dr. Csonka Krisztián szerint ezért is érdemes még az idősebb generáció életében szakértőhöz fordulni:
„Sokkal jobb, ha az idős tulajdonos még saját maga, irányítottan értékesíti a gyűjteményét. Ezzel nemcsak a helyhiányt oldja meg, hanem a befolyt összeggel támogathatja az unokák jövőjét is, ahelyett, hogy a tárgyak később teherként maradnának az örökösökre” – tanácsolta a Darabanth Aukciósház vezetője.
Veszélyes tévutak a Facebook-csoportokban
A digitalizáció korában sokan az interneten vagy mesterséges intelligencia segítségével próbálják meghatározni tárgyaik értékét.
Dr. Csonka Krisztián ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az AI alkalmatlan az értékbecslésre, mert kritika nélkül fogadja el az interneten fellelhető, gyakran teljesen irreális árakat.
„A Facebook-csoportok is hasonló kockázatot rejtenek, hiszen ott az önjelölt szakértők mellett hobbigyűjtők és kereskedők is véleményt nyilvánítanak, ami félrevezetheti a laikus érdeklődőt. A valódi értékmeghatározáshoz piaci tapasztalat és naprakész szakmai tudás kell, ami csak az aukciósházak szakembereinek van meg. Mi évente több százezer tételt kezelünk, kéthetente tartunk online árveréseket, ahol a tételek jelentős részét nemzetközi vásárlók veszik meg. Mindenhez van szakértőnk: festmény-, műtárgy-, ékszer- és numizmatikai becsüsünk, sőt történészünk is. Így a papírrégiségtől a nemesfémekig mindent egy helyen tudunk feldolgozni.”
A szakértő azt is hozzátette, hogy egy-egy tranzakció után az adózásban és a vagyonkezelésben is tanácsadásra lehet szüksége az ügyfeleknek, sőt a több örökös közötti viták rendezésére is átlátható megoldást kínálhat a nyilvános licitrendszer.
A Darabanth Aukciósház 2004 óta működik, és ma már 40 szakértő munkatárssal fedi le szinte az összes gyűjtési kategóriát, és akár teljes hagyatékokat is be tudnak fogadni.
