A nyári szabadságból való hirtelen visszatérés sokkja nemcsak a munkavállalókat terheli meg, de akár a kisebb-nagyobb munkahelyi szervezetek működésében is fennakadásokat okozhat. A WHC szakértői gyakorlati tanácsokkal mutatják be a HR Portálon, hogyan előzhető meg a visszatérési stressz, és miként érhető el a fokozatos, mégis hatékony átállás a munkahelyi mókuskerékbe.
A szabadság célja a feltöltődés lenne, mégis sokan fáradtabban térnek vissza a munkába, mint ahogy elindultak. Ennek oka gyakran az, hogy a nyaralás maga is intenzív programokkal, utazással és szervezéssel telik, majd ezt egyik napról a másikra váltja fel a korai kelés, a határidők és a munkahelyi teljesítménykényszer. A hirtelen visszaállás koncentrációs nehézséget, ingerlékenységet és motivációvesztést is okozhat.
A WHC tapasztalatai szerint a nyári szabadságok után sok kolléga egyszerre tér vissza, ami a cégek működését is megterhelheti. Ha a munkavállalók rögtön teljes terhelést kapnak, könnyebben alakul ki túlterheltség, és a hibák száma is nőhet.
A szakértők ezért fokozatos visszatérést javasolnak. Sokat segíthet, ha a nyaralás után marad egy úgynevezett puffernap, amelyet az otthoni teendőkre, pihenésre és az alvási ritmus visszaállítására lehet fordítani.
Az első munkanapon érdemes először átnézni és rangsorolni a feladatokat, nem pedig azonnal mindent egyszerre megoldani. Hasznos lehet egy rövid csapatmegbeszélés is, amelyből gyorsan kiderül, mi történt a távollét alatt, és mely feladatok élveznek elsőbbséget.
A szabadság utáni első hétre lehetőleg ne kerüljenek nagy prezentációk, stratégiai egyeztetések vagy kritikus határidők. A fokozatos terhelés nemcsak a közérzetet javítja, hanem a hatékony munkavégzéshez is gyorsabban visszavezeti a dolgozókat.
A WHC szerint a szabadság valódi értéke nemcsak a pihenéssel töltött napok számában, hanem abban rejlik, mennyire sikerül megőrizni a feltöltődés hatását a munkába való visszatérés után is.



