Ausztrália online biztonsági felügyelete jogi eljárást indított a Telegram üzenetküldő alkalmazás ellen, mert állítása szerint a platform nem távolította el a szélsőséges tartalmakat, köztük a New York állambeli Buffalóban és az új-zélandi Christchurchben elkövetett fehér felsőbbrendűségi tömeggyilkosságok videóit, valamint az Iszlám Állam lefejezéseiről készült felvételeket – írta az AP News.
Súlyos bírságot kaphat a Telegram
Az Egyesült Arab Emírségekben működő alkalmazás saját közlése szerint világszerte egymilliárd felhasználóval rendelkezik. Amennyiben az ausztrál szövetségi bíróság bűnösnek találja a terrorizmust támogató tartalmak felderítésének és eltávolításának elmulasztásában, akár 54,6 millió ausztrál dolláros, vagyis 38 millió amerikai dolláros bírságot is kiszabhatnak rá.
Az eljárás egyben próbája Ausztrália 2021-ben elfogadott törvényének is, amely előírja a technológiai platformok számára, hogy akadályozzák meg az illegális és terrorizmust támogató anyagok terjedését. A Telegram tagadta a vádakat.
„Elutasítjuk ezeket az állításokat, és a bíróságon fogjuk megtámadni őket” – közölte a vállalat szóvivője.
Julie Inman Grant ausztrál eSafety-biztos szerint az ügy a Telegram legfeljebb 200 fős csoportjaiban és korlátlan elérésű csatornáin megosztott tartalmakat érinti.
„Ez az ügy a közelmúlt legismertebb szélsőséges erőszakcselekményeihez kapcsolódó tartalmakról szól, köztük a christchurchi és a buffalói terrortámadásokhoz köthető anyagokról” – mondta.
Ezek a tartalmak jóval azután is elérhetők maradtak a szolgáltatásban, hogy a Telegramot értesítették róluk. A hatóság szerint az évekkel korábban elkövetett mészárlások videói és kiáltványai továbbra is alkalmasak lehetnek arra, hogy másokat radikalizáljanak.
Az applikáció vezetői állítják: fellépnek a terrorizmus ellen
A Telegram közleményében azt állította, hogy kiterjedt terrorellenes tevékenysége jól dokumentált. A vállalat adatai szerint csak ebben az évben több mint 150 ezer, terrorizmushoz kapcsolódó közösséget tiltottak le a platformról.
Inman Grant szerint az ausztrál hatóság már 2024 márciusában felszólította a Telegramot saját szabályainak betartására, a vállalat azonban hónapokon keresztül nem reagált érdemben.
A helyzet azt követően változott meg, hogy a francia hatóságok 2024 augusztusában őrizetbe vették Pavel Durovot, a Telegram orosz milliárdos alapítóját és vezérigazgatóját. A gyanú szerint a platformot többek között kábítószer-kereskedelemre és gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló felvételek terjesztésére használták.
A Telegram közölte, hogy továbbra is elkötelezett a felhasználók magánéletének, valamint a szólás- és gyülekezési szabadságnak a védelme mellett. A vállalat szerint a platform fontos szerepet játszott többek között az iráni, oroszországi, belarusz, mianmari és hongkongi demokráciapárti mozgalmakban.
