A NATO egyre nagyobb szerepet vállal az ázsiai-csendes-óceáni térségben, miközben az Északi-sarkvidéken is nő a feszültség – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Csendes-óceáni Flotta hadgyakorlatán, a Szahalin-szigeten.
Az orosz államfő szerint a katonai szövetség fokozatosan terjeszkedik a régióban, új katonai-politikai blokkok jönnek létre, és olyan fegyverrendszerek telepítését tervezik, amelyek Oroszország biztonságát fenyegetik.
„Sajnos azt látjuk, hogy növekszik a konfliktusok lehetősége. A NATO behatol ebbe a térségbe, új katonai-politikai szövetségek alakulnak, valamint új fegyverrendszerek jelennek meg vagy telepítésüket tervezik” – fogalmazott Putyin.
Az orosz elnök az Északi-sarkvidék helyzetére is kitért. Szerinte a feszültség növekedésének egyik oka az úgynevezett Északi-tengeri útvonal stratégiai jelentősége, amely Kelet-Ázsiát köti össze Európával, és nagyrészt Oroszország északi partvidéke mentén halad.
Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkva kész együttműködni a nemzetközi partnerekkel a hajózási útvonal fejlesztésében, különösen olyan „baráti országokkal”, mint Kína és India.
Az orosz vezető emellett figyelmeztetett arra is, hogy Oroszország „tükörszerű választ” adhat a nyugati országok lépéseire, amelyek orosz kereskedelmi hajók lefoglalását vagy visszatartását célozzák – írja az Idnes.
Az elmúlt hónapokban több nyugati állam, köztük Franciaország is intézkedett olyan hajókkal szemben, amelyeket a feltételezett orosz „árnyékflotta” részének tartanak. A Nyugat szerint ez a flottahálózat segíti Moszkvát az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett szankciók kijátszásában és az orosz energiahordozók exportjának fenntartásában.
Putyin kijelentései ismét rámutatnak arra, hogy a Kreml a geopolitikai versengés újabb frontvonalait látja a Csendes-óceán térségében és az Északi-sarkvidéken, miközben a Nyugat és Oroszország közötti feszültség továbbra is magas szinten marad.
