A rendkívüli hőség Európa mezőgazdaságát is komoly kihívások elé állítja, és ez alól a franciaországi Champagne borvidéke sem kivétel. A híres pezsgő alapanyagául szolgáló szőlő szüretét idén minden korábbinál hamarabb kezdték meg.
David Chatillon, a champagne-i szőlősgazdák szövetségének alelnöke szerint az év eleje óta tapasztalt rekordmeleg felgyorsította a szőlő érési folyamatát. A szervezet szerdán közzétette a különböző településeken kezdődő szüret időpontjait, egyes területeken azonban már az előző héten munkához láttak a gazdák.
Egyre korábban kezdődik a szüret
A szüret időpontja az 1980-as évek óta folyamatosan egyre korábbra tolódik, ami a globális felmelegedés egyik jól érzékelhető jele. Napjainkban átlagosan körülbelül két héttel korábban szedik le a szőlőt, mint húsz évvel ezelőtt.
A termés minősége az idei évben várhatóan jó lesz, mennyiségből azonban kevesebb lehet. Tavasszal a Champagne szőlőültetvényein található rügyek csaknem 40 százalékát károsította egy fagyos időszak.
A szárazság szintén problémát okoz. A vízhiány miatt a szőlőszemek nem olyan teltek, mint általában, ezért kisebb a súlyuk is.
Több alapanyagot vásárolhatnak fel
A várható terméskiesés miatt a francia mezőgazdasági minisztérium külön engedélyt adott arra, hogy a pezsgőgyártók idén a szokásosnál több mustot vásárolhassanak más termelőktől.
A megengedett mennyiséget 5 százalékról 15 százalékra emelték.
A pezsgő szigorúan szabályozott termék. Csak az északkelet-franciaországi Champagne borvidéken termesztett szőlőből készülhet, a szüretet pedig kötelezően kézzel kell végezni. A gyártásnak további szigorú előírásoknak is meg kell felelnie.
A Champagne elnevezést más országokban készült, palackos erjesztéssel előállított habzóborokra sem lehet használni. Ausztriában például Hauersekt, Olaszországban pedig Spumante Metodo Classico néven találkozhatunk hasonló italokkal.
A klímaváltozás azonban egyre komolyabb kihívás elé állítja a champagne-i termelőket: miközben a korábban kezdődő szüret bizonyos szempontból kedvezhet a minőségnek, a szélsőséges hőség, a tavaszi fagyok és az aszály együttesen jelentős terméskiesést okozhatnak.
