A növekvő konfliktus hátterében részben Japán vidéki térségeinek elnéptelenedése áll. A második világháború után milliók költöztek a városokba, a korábban művelt mezőgazdasági területek pedig fokozatosan eltűntek. Emiatt a lakott területek és az erdők közötti természetes határ egyre inkább megszűnt. Közben a vadászat visszaszorulása miatt a két őshonos medvefaj, a barna medve és az ázsiai fekete medve állománya is növekedett.
A helyzetet az éghajlatváltozás tovább súlyosbíthatja. A medvék természetes táplálékai egyre ritkábban fordulnak már elő, mint például a bogyók és a makk, miközben az emberi települések hulladéka könnyen elérhető táplálékforrást jelent. Tavaly már mintegy 50 ezer medveészlelést jelentettek Japánban.
A hatóságok ezért új módszerekkel próbálják megelőzni a támadásokat. Több régióban mesterséges intelligenciával működő kamerák figyelik az erdőket, és automatikusan riasztják a hatóságokat, ha medvét észlelnek. Hokkaidón pedig drónokat is bevetnek: ezek akár tíz percen belül a helyszínre érhetnek, és követhetik az állat mozgását.
Egészen különleges megoldás a napelemes „Monster Wolf” robot, amely a kihalt japán farkas hangját utánozva próbálja elriasztani a medvéket. Emellett egyre népszerűbbek a medvekutyák is, amelyek ugatással és üldözéssel terelik vissza az állatokat az erdőbe anélkül, hogy megölnék őket.
Japán 2030-ig a medvepopuláció jelentős csökkentését tervezi, miközben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem halálos módszerek. A cél ugyanis nem csupán a medvék számának visszaszorítása, hanem annak elérése is, hogy az emberek és a vadállatok a lehető legkevesebb konfliktussal élhessenek egymás mellett – írja a CNN.
