Az elmúlt időszakban ismét felröppent, hogy Magyarországon előbb 67, később pedig akár 69 évre emelhetik a nyugdíjkorhatárt. Erről azonban nem született döntés. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint 2026 szeptemberében is 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár az 1957-ben vagy később születetteknél. A teljes nyugdíj megállapításához főszabály szerint legalább húsz év szolgálati idő szükséges, míg tizenöt év után résznyugdíj járhat. Jelenleg nincs olyan hatályos jogszabály, amely 67 vagy 69 évre emelné a korhatárt.
A két szám egy 2024-es OECD-tanulmányból származik, amely lehetséges megoldásokat vázolt fel a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságára. Az egyik vizsgált modell a várható élettartamhoz kötné a korhatárt. A 65 éves korban várható hátralévő élettartam minden egyéves növekedésével nyolc hónappal emelkedne a nyugdíjkorhatár.
Ha ezt a mechanizmust 2025-től alkalmaznák, 2045-re körülbelül 67, 2070-re pedig 69 évre nőne a korhatár. Ez azonban csupán egy modellezett forgatókönyv, nem elfogadott reform. Az OECD szerint 1995-ben még 4,2 aktív korú magyar jutott egy 65 év felettire, 2023-ban már csak 2,9, 2070-re pedig 1,8-ra csökkenhet ez az arány.
A korhatáremelés ugyanakkor nem az egyetlen lehetséges megoldás: a nyugdíjrendszer helyzetét a foglalkoztatás, a bérek, a járulékok és a termelékenység is befolyásolja.
Az NLC arról írt, hogy a Nők40 program továbbra is érvényben van: aki legalább negyven év jogosultsági időt szerzett, életkorától függetlenül kedvezményes öregségi nyugdíjra lehet jogosult. Az OECD ennek átalakítására is felvázolt lehetőségeket, de ezek sem hatályos szabályok.
