Felszólalása elején a miniszterelnök köszönetet mondott Forsthoffer Ágnes házelnöknek az ideiglenes köztársasági elnöki jogköröket gyakorolva végzett munkájáért.
Továbbá köszöntötte az M1 nézőit, miután – mondta – több mint 10 év után visszatért a közmédia felületeire az országgyűlési közvetítés. A közmédia adásának nézői első kézből értesülhetnek a valóságról – közölte.
A kormányfő az 1241-es muhi csata eseményeit felidézve arról beszélt, hogy a tatárok milyen óriási pusztítást vittek véghez az országban. Úgy vélte, a tartárjárás után IV. Béla király megértette, hogy Magyarország nem maradhat még egyszer olyan kiszolgáltatott, mint amilyen 1241-ben volt.
„Pusztítást szabadított ránk az elmúlt 16 év”
Azt mondta: a magyar nép történelme során sokszor megtapasztalta, milyen az, amikor kívülről zúdul rá az országra a pusztítás. Éppen ezért megbocsáthatatlan „az az árulás, amit az utóbbi évtizedekben az Orbán-kormányok elkövettek Magyarország ellen, mert ők nem idegen zászlók alatt masírozó hadseregként törtek ránk” – vélekedett.
A kormányfő az elmúlt 16 évről beszélve kiemelte: „olyan pusztítást szabadítottak ránk„, amely úgy hagyta maga mögött a kiszáradt alföldi földeket, a 40 fokos kórházi kórtermeket, „a lángoló kerekekkel veszteglő vonatokat” és a megalázott pedagógusokat, mintha egy idegen fosztogató sereg vonult volna át az országon. Úgy fogalmazott, miközben a magyar családok a túlélésért küzdöttek, „a politikai maffia egykori feje„, Orbán Viktor „a mi munkánkból és a mi adónkból építtetett magának magánuradalmat„.
„Nem leszünk cinkosak”
Magyar Péter az előző kormányok felelőssége kapcsán arra figyelmeztetett:
cinkosság a múlttal a felelősség eltagadása, az igazságtétel viszont az új fundamentumok lerakásának legalapvetőbb erkölcsi feltétele.
„Mi nem leszünk cinkosok!” – jelentette ki. A volt kormánypártokra, a Fideszre és a KDNP-re utalva hangsúlyozta: addig nem építhetnek „szilárd jövőt„, amíg a parlamentben ülő „elkövetők” megpróbálják letagadni a felelősségüket, amíg elmenekülhetnek a felelősségre vonás elől.
Megköszönte a választóknak az április 12-én kapott felhatalmazást, és úgy vélte: az emberek elkezdtek újra egymáshoz fordulni, kevesebb a gyűlölködés és több az öröm, a családtagok nem fordulnak el egymástól a pártpolitika miatt. Újra egyetlen összetartó nemzetként gondolkodunk és cselekszünk Magyarországért – hangsúlyozta.
A miniszterelnök szerint 2026 tavaszára Magyarországon az állam számos területen gyakorlatilag megszűnt funkcionálni, nem volt gazdája a vasútnak, a kórházaknak, magára hagyták a vízügyet és az iskolákat, az állam lemondott legalapvetőbb feladatairól, a polgárok védelméről és méltóságáról.
„Nem lehet a magyarokat kizsigerelni”
Köszönetet mondott azoknak az embereknek – az ápolóknak, a tanároknak, a nevelést segítőknek, a rendőröknek, a tűzoltóknak, a szociális munkásoknak, a gyermekvédelmi dolgozóknak, a vízügyeseknek és a kormánytisztviselőknek – akik az „Orbán-rendszer rombolása ellenére” éveken keresztül aládúcolták, a vállukon tartották az országot, és próbálták az előző kormány alkalmatlanságának következményeit enyhíteni.
Szerinte ők tartották egyben Magyarországot éveken keresztül. Azt üzente nekik: amíg ő a miniszterelnök, addig egy olyan államért fog dolgozni, ahol nem kell minden nap hősiességből és önfeláldozásból vizsgázniuk. „A normális állami működés ugyanis nem épülhet tisztességesen dolgozó magyar emberek kizsigerelésére„.
Magyar Péter ugyanakkor a közszférában türelmet és a megértést kért. A kifosztott államkassza és a kormányra hagyott „adóssághegyek” miatt a költségvetés helyzete rendkívül nehéz. A kabinet mozgástere súlyosan korlátozott. Minden egyes forintért meg kell küzdeni és ezt meg is fogjuk tenni – ígérte.
Úgy fogalmazott:
nincs felemelőbb hivatás, mint Magyarországot „talpra állítani a romokból”. Ugyanakkor „végtelen szomorúságnak” nevezte, hogy mennyire nem szerették Magyarországot az elődjeik.
„Aki valóban szereti a saját nemzetét, az soha, egyetlen pillanatra sem hagyná lerohadni a vidéki kórházakat. Nem hagyná magára a szomjazó magyar földeket, és nem tekintene a saját népére pusztán sarcolható alattvalóként, miközben a nemzeti zászlót zsebre vágva csak a magán birtokait hizlalja” – fogalmazott.
„Nincs dolgunk a politikai maffiával”
Szerinte ebből a mély felháborodásból merítenek erőt ahhoz, hogy a „szakadék széléről” hozzák vissza a működést és megkezdjék „az új kővárrendszer megalapozását”.
Emlékeztetett: a Tisza-kormány megszüntette a rendeleti kormányzást és elmozdította helyükről az „Orbán-rendszer bábjait”. A volt kormánypártokat azzal vádolta: úgy tervezték elveszíteni a választást, hogy közben a hatalmat ne kelljen elveszíteniük. Mi viszont nem azért jöttünk, hogy asszisztáljunk, aki a nemzet kifosztását bármilyen módon fedezte, bárhova is ültette be a politikai maffia, azzal nekünk nincs dolgunk – jelentette ki.
Magyar Péter azt mondta: három hét alatt tárgyalták le azt a „történelmi” megállapodást az Európai Unióval, amellyel elődjeik „évekig csak zsaroltak, vétózgattak és szélmalomharcot vívtak a nemzetközi porondon„. Miközben a magyar családok elől elzárták a saját törvényes forrásaikat. Augusztus 31-ig – bárhogyan próbálták megakadályozni – maradéktalanul teljesítette a kormány az összes vállalt feltételt. Köszönhetően annak a több ezer felkészült, éjjel-nappal dolgozó diplomatának, jogásznak, kormánytisztviselőnek, háttérintézményben dolgozóknak, akik megmutatták a világnak, hogy mire képes a magyar szakértelem és hivatástudat.
Ezekből a forrásokból újítják meg a közösségi közlekedést. Fejlesztik az elektromos hálózatot. Az energiatárolást, korszerűsítik a kórházakat, az alapellátást. Támogatják lakások felújítását, magyar kis- és középvállalkozásokat. A kutatást, az innovációt, az oktatás digitalizációját, illetve a vízügyi és környezetvédelmi fejlesztéseket – tette hozzá a kormányfő.
Csökkentett fizetések
Emellett csökkentették a miniszterek és az államtitkárok fizetését. Valamint a frakciókereteket, most pedig a miniszterelnöki fizetés radikális csökkentéséről tárgyalnak – sorolta.
Magyar Péter kiemelte, hogy a magyar államháztartás júliusban olyan költségvetési többletet produkált, amelyre évtizedek óta nem volt példa.
Létrehozták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, „hogy minden egyes ellopott forintnak” megismerhessék a sorsát – mondta. Majd arról is beszámolt, hogy tizenhat közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetésével több mint ezermilliárd forintnyi közvagyon került vissza az államhoz. Ezzel 845 milliárd forintnyi vállalati részesedést, 162 milliárd forint pénzeszközt, csaknem 90 milliárdnyi értékpapírt, és mintegy 88 milliárd forintnyi ingatlant vettek vissza állami kézbe – ismertette.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: felszabadították a közmédiát a pártpropaganda alól. Örömét fejezte ki, hogy újra lehet követni az M1 hírcsatornán a parlamenti üléseket.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy 120 ezer forintra emelik az öregségi nyugdíj minimumát. Helyreállítják a megváltozott munkaképességű emberek ellátásait. Bevezették a százezer forintos iskolakezdési támogatást. Öt százalékra csökkentették a tűzifa árát és megduplázták a szociális tűzifakeretre szánt forrásokat. A vényköteles gyógyszerek áfáját pedig nullára csökkentették.
Volt ezen a forró nyáron néhány kritikus hét, amikor az ország puszta fizikai működéséért kellett küzdeni – utalt a paksi atomerőmű problémáira. Majd köszönetet mondott a magyar családok és vállalkozók fogyasztásuk visszafogásáért, és ismertette az atomerőmű védelme érdekében tett intézkedéseket.
A következő hetekben végleges műszaki védelmet építenek ki Paksnál, „számunkra ezt is jelenti a működő Magyarország” – mondta. Nem hárítjuk a felelősséget, nem bénulunk meg, és nem keresünk kifogásokat, felmérjük a helyzetet, döntünk és cselekszünk – fogalmazott.
Tiszta, világos lépésekkel építi fel a kormány a működő jogállamot. Felülvizsgálják és átalakítják a koncessziókat – jelentette ki a miniszterelnök.
Magyar Péter hangsúlyozta: történelmi feladat előtt állnak, új, sziklaszilárd intézményi alapokat raknak le.
Ott kezdik a munkát, ahol a pénz évek óta ellenőrizetlenük folyik a magánzsebekbe. Az elkövetkező hetekben felülvizsgálják és várhatóan teljesen átalakítják a dohány-, a kaszinó-, a hulladék- és az autópályakoncessziókat. Így a milliárdos haszon „a magánoligarchák” helyett a közösséget, a költségvetést és a magyar adófizetőket gazdagítja majd – tette hozzá a kormányfő.
Abból, amit az Orbán-rendszer évtizedei alatt cinikusan kiszerveztek, amit lehet, visszavesznek. Ahol kell, újratárgyalnak, miközben felkészült szakemberekkel töltik fel az államigazgatást.
Természeti kincseink megvédéséről szólva a miniszterelnök szólt a környezetvédelmi bírságok szigorításáról, az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozásáról. És arról is, hogy a Ház elé terjesztik az új klímatörvényt, valamint országos fásítási programot indítanak.
Az egészségügy területéről Magyar Péter kiemelte az éveken át titkolt kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát, valamint a várólisták csökkentését és a kórházi hűtési program megindítását. Megújítják a háziorvosi praxisok finanszírozását, és visszaadják a védőnői hálózat méltóságát is – jelezte.
Az október közepén benyújtandó új költségvetésben elkezdik a bérrendezést a nevelést-oktatást segítők, a szociális- és gyerekvédelmi dolgozók, valamint a rendvédelmi és a honvédelmi állomány részére is. Emellett az eddiginél szigorúbb gyermekvédelmi törvényt fogadnak el és nemzeti drogstratégiát hirdetnek
– sorolta a kormányfő.
A miniszterelnök arról is szólt, hogy tető alá hozzák a megfizető lakhatást garantáló lakástörvényt, a külföldre kényszerült tehetségek hazahívására elindítják a Vár a hazád programot, helyreállítják a kutatás szabadságát, és modern felsőoktatási stratégiát dolgoznak ki. Nagyszabású fő- és mellékútfelújítási programot indítanak, fejlesztik a vasutat, és visszaadják a településeknek „az elrabolt” önkormányzati autonómiát – sorolta.
Újra gondolják a katát
Magyar Péter kitért arra is, rendet tesznek a végrehajtók, a közjegyzők és a felszámolók világában is.
A méltányos vagyonadó bevezetésére és az elmúlt húsz év politikai vagyonosodási vizsgálatainak szabályozására is ígéretet tett. Azt mondta, a társadalom csúcsán élőknek kell a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk.
A vagyon önmagában nem bűn, egy felelős társadalomban ugyanakkor a nagy vagyon hazafias kötelességgel és morális felelősséggel is jár a közösség felé – mondta, hozzátéve, a bajba jutott haza közös alapjainak „felhúzásakor” a közös terhekből mindenkinek a saját ereje és lehetősége szerint kell részt vállalnia.
Közölte azt is, a vagyonosodás törvénytelen formáival szemben továbbra is kíméletlenek lesznek, az ősszel a parlament elé terjesztik az elmúlt húsz év politikai vagyonosodási vizsgálatainak szabályozását.
Szólt „a tönkretett kata” adózás újragondolásáról, arról, hogy rendet tesznek a társasági adózásban, valamint hogy csökkentik az egészséges élelmiszerek áfakulcsát.
Az ősszel induló alkotmányozásról azt mondta, olyan alkotmányt készítenek, amely korlátozza a mindenkori hatalmat, „véget vet az önkénynek”, és amelyet soha többé nem sajátíthat ki egyetlen politikai erő sem saját hatalma bebetonázásra – írja az MTI.
