Minden korábbinál gyengébb eredményt értek el a magyar diákok a 2025-ös PISA-felmérésen matematikából és szövegértésből. A szakértők szerint azonban a pontszámoknál is nagyobb problémát jelent, hogy Magyarországon továbbra is kiemelkedően nagy szerepet játszik a családi háttér és az iskola kiválasztása a tanulók teljesítményében.
A nemzetközi mérésben a magyar 15 évesek matematikából 455, szövegértésből 460 pontot értek el, ami mindkét területen történelmi mélypontnak számít. Természettudományból 486 pontos eredmény született, ami lényegében stagnálást jelent a korábbi méréshez képest.
Bár a teljesítménycsökkenés nem kizárólag magyar jelenség, hazánk továbbra is az OECD-átlag alatt teljesít. Miközben több régiós ország, köztük Lengyelország és Csehország is kedvezőbb eredményeket mutat.
Az Oktatási Hivatal szakértői szerint az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a magyar diákok eredményeit az OECD-átlagnál jóval erősebben befolyásolja a családi és társadalmi háttér. A természettudományos teljesítmények különbségeinek 18 százalékát magyarázza a tanulók szociális helyzete, míg az OECD-országokban ez az arány átlagosan 12 százalék.
A felmérés arra is rámutatott, hogy Magyarországon a teljesítménykülönbségek nagy része az iskolák között jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a tanulók esélyeit jelentősen meghatározza, melyik intézménybe kerülnek be – írja az Index.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint a korai fejlesztés és a hátrányok időben történő kezelése kulcsfontosságú.
„Nem véletlen, hogy külön területe lett a kora gyermekkori nevelésnek. Én azt gondolom, hogy ott nagyon sok minden eldől” – fogalmazott a tárcavezető.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a pedagógiai módszereken és az előítéletek csökkentésén is változtatni kell. A jelenlegi rendszer ugyanis nem tudja megfelelően mérsékelni az otthonról hozott különbségeket.
A PISA-adatok szerint a magyar diákok több mint egyharmada matematikából, közel egyharmada pedig szövegértésből nem éri el az alapvető kompetenciaszintet jelentő második képességszintet. Ez komoly kockázatot jelent a későbbi továbbtanulás és munkaerőpiaci érvényesülés szempontjából.
Miközben az Európai Unió célja, hogy 2030-ra 15 százalék alá csökkenjen az alulteljesítő tanulók aránya, Magyarország ettől egyelőre jelentős távolságra van.
A legjobb eredményeket elérő diákok aránya szintén csökkent. Matematikából mindössze 5,2 százalék, szövegértésből 3 százalék, természettudományból pedig 4,9 százalék jutott el a legmagasabb képességszintekre. Ez mindhárom területen elmarad az OECD-átlagtól.
Akadt ugyanakkor pozitív eredmény is. A magyar fiatalok az OECD-átlagnál nagyobb arányban érzik úgy, hogy képesek tenni a környezetvédelemért, és többen gondolják úgy, hogy későbbi munkájukkal hozzájárulhatnak a környezeti problémák megoldásához.
A szakértők szerint ugyanakkor a legfontosabb tanulság változatlan: Magyarországon továbbra is túl sok múlik azon, milyen családba születik egy gyermek, és melyik iskolába kerül. Az oktatási rendszer egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy a következő években képes legyen csökkenteni ezeket a különbségeket.
