Tóth „Csövi” Sándor, az Alcohol zenekar frontembere közel három éve néz szembe súlyos egészségügyi problémáival. A zenésznél májelégtelenséget diagnosztizáltak, állapota pedig azóta tovább romlott, így jelenleg az életéért küzd. A beavatkozás, amely esélyt adhatna számára a gyógyulásra, hosszadalmas és rendkívül költséges folyamat, ezért barátai és zenésztársai összefogtak, hogy segítsék.
A kezdeményezés mellé a Tankcsapda két tagja, Lukács László és Fejes Tamás is odaállt. Nyilvános adománygyűjtés indult, emellett támogatói koncertet is szerveznek, amelyhez több zenekar és zenei szereplő csatlakozott.
A rocker ugyanakkor azt mondja, a betegsége ellenére igyekszik aktív maradni. Zenél, dalokat ír, pecázik, és próbál pozitívan tekinteni a jövőre.
„Fizikailag rendben vagyok. Nyilván vannak hullámvölgyek, de szerencsére az egész tavaszi turnét végig tudtam csinálni, annak ellenére is, hogy a betegség mellett magánéleti nehézségek és az üzleti lehetőségek visszaesése is padlóra küldött néha. De még itt vagyok! Azután persze kénytelenek voltunk belátni, hogy a továbbiakban egyelőre csak egy-két nagyobb bulit tudunk elvállalni a folyamatos koncertek helyett, de ez szükséges ahhoz, hogy megerősödjön a szervezetem annyira, hogy ha úgy alakul, meg tudjanak műteni”– mondta a Borsnak.
A zenész arról is beszélt, hogy a műtétet követő rehabilitáció legalább olyan nehéz lenne, mint maga a beavatkozás.
„Ráadásul az utána következő rehabilitáció még durvább, mert az egy olyan egy-másfél éves folyamat, amikor egy-egy fertőzés vagy vírus is nagyon veszélyes lehet, nem beszélve a műtéttel járó lehetséges szövődményekről. Úgyhogy ha megműtenek, még egy jó ideig biztosan nem tudok teljes értékűen színpadra állni. A legoptimálisabb és leggyorsabb megoldást a külföldi műtét jelentené egyébként, de a rehabilitációval együtt ennek hatalmas költsége van” – fogalmazott.
Csövi szerint eredetileg nem szeretett volna segítséget kérni, ám amikor Lukács László felajánlotta a támogatását, egyre többen csatlakoztak az ügyhöz.
„Éppen ezek miatt én nem akartam ezt az egészet, senkitől nem kértem, hogy segítsen és nem is várnék el ilyet. De amikor Lacinak elmeséltem, mit mondtak az orvosok, egyből jelezte, hogy ha úgy gondolom, ők Fejessel mellém állnak és megteszik, amit tudnak. Utána több zenekar, kiadó, helyszín, szervezők, rajongók szintén felajánlották, hogy partnerként támogatnak. És bár én úgy voltam vele, hogy ez így alakult, húzom ameddig húzom, aztán lelépek, semmi okom panaszra, tök jó volt ez eddig, mégis azt éreztem végül, ha nekik ennyire számítok, és ennyi mindent megtesznek értem, akkor már számukra lenne sértő részemről, ha nem fogadnám el a segítségüket, és ezt nem tehetem meg velük. Szóval most első sorban ez az, ami motivál” – vallotta be.
A zenész arról is beszélt, hogy az elmúlás gondolata már nem tölti el félelemmel.
„A félelem szó évek óta nem szerepel a szótáramban. Nem azt mondom, hogy holnapra meg akarok halni, mert nincs élet a fejemben, mert akkor az egészbe nem mentem volna bele. De nekem ez nem egy olyan beletörődés volt, hogy jaj, istenem, mi lesz velem? Egyszerűen így alakult, és benne van, hogy este lefekszem, és reggel fel sem kelek, mégsem ez jár a fejemben esténként, hanem, hogy beállítom reggelre az órát, mert mennem kell horgászni” – mondta.
Hozzátette, hatalmas erőt ad számára az a támogatás, amelyet a rajongóktól, barátoktól és zenésztársaktól kap.
„Nagy erőt ad, hogy ennyien mellettem vannak. Viszont az nagyon fontos, hogy a pozitív oldalt tápláljam, mert ha lélekben feladom, akkor vége az egésznek. Éppen emiatt soha nem arra gondolok, kik vertek át, kik hagytak cserben vagy kik hagytak el. Én jelenleg a hálámat táplálom azok felé, akik meg is érdemlik. Szóval a koncerten is ezt fogjuk erősíteni és nagyrészt vidám dalokat viszünk. Úgyhogy ez abszolút nem egy búcsúkoncert lesz, bár ki tudja… lehet, hogy végül ez lesz az utolsó koncertem” – zárta gondolatait nevetve.
