Az év végére elkészülhet a magyar oktatás hosszú távú stratégiája, amelynek része lesz Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is. Erről Lannert Judit oktatási miniszter számolt be szerdán közzétett Facebook-bejegyzésében.
A tárcavezető szerint a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az oktatásban, ugyanakkor alkalmazásának veszélyeire is figyelni kell. Úgy véli, ha a diákok rendszeresen a technológiára bízzák a feladatok megoldását, az hosszabb távon csökkentheti az önálló gondolkodás és a gyakorlás lehetőségét. A készülő stratégia társadalmi egyeztetése hamarosan megkezdődik.
Lannert Judit azt is bejelentette, hogy új Nemzeti Alaptanterv készül. Az elképzelések szerint a dokumentumot széles körű szakmai előkészítés és gyakorlati tesztelés után vezetnék be. Emellett országos szövegértés-fejlesztési program indulhat, amelynek célja a tanulási nehézségek korai felismerése és a személyre szabott segítségnyújtás erősítése.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az iskolák nagyobb módszertani szabadságot és szakmai mozgásteret kaphatnak annak érdekében, hogy a helyi igényekhez igazíthassák a fejlesztéseket.
Bejegyzésében kiemelte azt is, hogy az oktatás jövőjét érintő fontos kérdésekben nem kizárólag a minisztérium dönt majd.
„Vége az elmúlt 16 évre jellemző diktátumoknak. Többségi konszenzusra kell építeni az új oktatási rendszert” – fogalmazott.
Lannert szerint egy korszerű, gyermekközpontú oktatási rendszer kialakítása hosszabb folyamat, amelybe a diákokat, a pedagógusokat, a szakmai szervezeteket, az érdekképviseleteket és a szülőket is be kell vonni. Mint írta, az elmúlt négy hónapban több száz egyeztetést folytattak le, és a párbeszédet a jövőben még szélesebb körben kívánják folytatni.
A miniszter beszámolója szerint több intézkedés már megvalósult vagy elindult. Ezek között említette az iskolaigazgatók jogköreinek bővítését, a pedagógusok sztrájkjogának visszaállítását, a teljesítményértékelési rendszer felfüggesztését, a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetését, valamint a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és más iskolai munkatársak bérrendezését.
A készülő oktatási stratégia várhatóan meghatározza majd a közoktatás következő éveinek legfontosabb célkitűzéseit és fejlesztési irányait.
