Újabb jelentős fejlesztést zárt le a Budapesti Közművek távhőszolgáltatási divíziója: uniós támogatással tizenhárom új nagyfogyasztót kapcsoltak a fővárosi távhőhálózatra. A 2,4 milliárd forintos beruházás eredményeként olyan többletkapacitás jött létre, amely egy Eger méretű város teljes hőigényének felel meg. A projekt révén évente mintegy 1,3 millió köbméter földgáz felhasználása válik feleslegessé, miközben körülbelül háromezer tonnával csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás.
A rozsdaövezetek jelentik a következő célpontot
Orbán Tibor, a Budapesti Közművek távhőszolgáltatási és energetikai vezérigazgató-helyettese szerint a jövőben elsősorban az újonnan beépülő városrészek, így például Rákosrendező és a Diákváros környéke kerülhet a fejlesztések középpontjába.
A fővárosi távhőrendszer jelenleg nyolc, egymástól elkülönülő körzetből áll. Ezek összekapcsolása ugyan jelentősen javítaná a rendszer rugalmasságát és hatékonyságát, de a becslések szerint mintegy 150 milliárd forintos beruházást igényelne.
Budapesten a geotermikus energia hasznosítása több akadályba is ütközik, részben a fővárosi gyógyfürdők vízellátásának védelme miatt. Emiatt a szakemberek más alternatívákban is gondolkodnak. A lehetőségek között szerepel a szennyvíztisztító telepek hulladékhőjének hasznosítása, valamint az észak-budai térség bekapcsolása a távhőhálózatba. Ehhez például az Árpád híd alatt kellene átvezetni egy új távhővezetéket, amelynek helyét korábban már kialakították a híd szerkezetében.
Felmerült a nukleáris távhő ötlete is
A szakmai tájékoztatón szóba került egy jóval nagyobb léptékű elképzelés is: a paksi atomerőmű által termelt hőenergia távfűtési célú hasznosítása.
Orbán Tibor szerint nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy a jövőben a paksi hő akár Budapestig is eljusson. Bár egy ilyen rendszer kiépítése komoly beruházást igényelne, a szakember úgy véli, megfelelő mennyiségű hő szállítása esetén a veszteségek aránya kezelhető maradhat – írja a vg.hu.
A koncepció szerint a vezeték nyomvonalán fekvő települések és ipari parkok is részesülhetnének a hőenergiából, miközben a fővárosból visszatérő energia mezőgazdasági létesítmények fűtését is segíthetné.
Hosszú távú stratégiai gondolkodást igényel
A szakértők hangsúlyozták, hogy egy ilyen volumenű projekt csak állami és önkormányzati együttműködéssel, valamint több ágazat összehangolt fejlesztésével valósulhatna meg.
Bár a nukleáris távfűtés egyelőre inkább hosszú távú lehetőségként szerepel a tervek között, a szakma szerint a jövő energiaellátásában egyre nagyobb szerepet kaphatnak azok a megoldások, amelyek egyszerre csökkentik a földgáz-felhasználást, a károsanyag-kibocsátást és az energiaimport-függőséget.
