A Bild német bulvárlap szerint Trumpot vereség fenyegeti. Ha az ellenzék többséget szerez a Kongresszusban, fékezheti az elnök terveinek végrehajtását, és vizsgálatok sorát indíthatja el.
A választáson a Képviselőház mind a 435 mandátumáról, a Szenátus 100 helyéből 35-ről, valamint 36 kormányzói tisztségről és több ezer helyi politikai pozícióról döntenek. A félidős választás hagyományosan az elnökválasztások közötti időszak legfontosabb politikai erőpróbája. Ezúttal elsősorban Trump megítéléséről szól: az elnök neve ugyan nem szerepel a szavazólapon, kormányzásának mérlege azonban igen.
A lap szerint Trump népszerűsége mélypontra zuhant az elakadt iráni háború, a magas üzemanyagárak, az infláció és az emelkedő jelzáloghitel-kamatok miatt. Különösen a bizonytalan szavazók fordulnak el tőle. Az AP/NORC felmérésében mindössze 31 százalék helyeselte elnöki munkáját, míg 69 százalék elégedetlen volt vele.
Az elnök népszerűtlensége a republikánus jelölteket is magával ránthatja. A demokraták mintegy tíz százalékponttal vezetnek a közvélemény-kutatásokban, képviselőházi többségük visszaszerzésének esélyét pedig körülbelül 75 százalékra teszik. A republikánusokat olyan, korábban biztosnak tartott államokban is vereség fenyegeti, mint Észak-Karolina vagy Texas: a Magányos Csillag Államában a 37 éves, feltörekvő James Talarico lehet az első demokrata politikus, aki 1988 óta szenátusi választást nyer.
Négy lehetséges forgatókönyv
Az első Trump számára a legrosszabb: a demokraták mindkét házban többséget szereznek. A képviselőházi előnyük mellett az utóbbi időben a szenátusi esélyeik is javultak. A lap szerint jelöltjeik szinte valamennyi szoros versenyt ígérő államban vezetnek, köztük Alaszkában, Iowában, Maine-ben, Michiganben, New Hampshire-ben, Ohióban és Texasban. A kettős demokrata győzelem jelentősen szűkítené az elnök mozgásterét.
A második lehetőség a megosztott Kongresszus: demokrata Képviselőház, republikánus Szenátus. Ebben az esetben az ellenzék az alsóházban akadályozhatná Trump terveit és vizsgálatokat indíthatna, a felsőház republikánus többsége viszont fontos támasza maradna az elnöknek.
A harmadik ennek fordítottja: a republikánusok megtartják a Képviselőházat, de elveszítik a Szenátust. Trump az alsóház támogatására továbbra is számíthatna, a felsőházban azonban demokrata többséggel kellene egyezkednie.
A negyedik Trump számára a legkedvezőbb: a republikánusok mindkét házban megőrzik többségüket. Ez biztosítaná számára a legnagyobb mozgásteret a következő két évben, és komoly politikai sikert jelentene a kedvezőtlen felmérések után.
Trump már most azzal utasítja el a közvélemény-kutatásokat, hogy azok ugyanolyan „hamisak”, mint a hírek. A felmérések és az előrejelzések valóban tévedhetnek: 2022-ben sokan elsöprő republikánus győzelmet vártak, a demokraták azonban Joe Biden elnöksége idején a vártnál lényegesen jobban szerepeltek.
A lap alkotmányos válság veszélyét is felveti arra az esetre, ha a Trump-kormányzat jogi lépései és elnöki rendeletei megnehezítenék a szavazást. A politikai hangnem egyre élesebb, egyes MAGA-aktivisták már a hadiállapot kihirdetését is felvetették.
Trumpnak és a republikánusoknak ugyanakkor jelentős pénzügyi tartalékaik vannak. Az elnök 180 millió dolláros kampányalapjából komoly összegek jutottak a kulcsfontosságú választási küzdelmekre. Stratégái azonban azt is tudják: a pénz önmagában nem pótolja a szavazók lelkesedését
