Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren kedd reggel, az aradi vértanúk emléknapján. Az MTI tudósítása szerint a nemzeti lobogót, miután Baka András köztársasági elnök engedélyt adott rá, a Himnusz hangjára vonták fel, majd a Szózat kíséretében eresztették félárbócra. A nemzeti gyásznapon Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad.
Az eseményen jelen volt az államfő mellett Magyar Péter miniszterelnök, Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke, valamint Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, több kormánytag és országgyűlési képviselő is.
A ceremónián közreműködtek a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Testőrezred katonái, a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Nemzeti Lovas Díszegység, valamint a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály.
A megemlékezők ezután átvonultak a Batthyány-örökmécseshez, ahol Forsthoffer Ágnes és Magyar Péter koszorúkat helyezett el, mások is főhajtással emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjaira.
Október hatodikát 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává a kormány arra emlékezve, hogy 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét – Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt -, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
Megemlékezés a Batthyány-mauzóleumnál
Hozzátette, ezért vált október 6-a többé, mint történelmi évfordulóvá. „Mércévé vált és egy mérce néha kényelmetlen, mert arra kényszerít bennünket, hogy ne csak a múlt hőseitől kérdezzük meg, mit tettek Magyarországért, hanem saját maguktól is, mi mit teszünk érte” – jegyezte meg.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter beszédet mondott az aradi vértanúk kivégzésének 177. évfordulóján tartott megemlékezésen a Batthyány-mauzóleumnál, a Fiumei úti sírkertben. Az aradi tizenhármakról azt mondta, „legyőzték őket, de megtörni nem tudták őket, elvették az életüket, de nem tudták elvenni tőlük azt, amiért éltek és amiért meghaltak: a becsületüket”.
Magyar Péter délután Gyulára látogat, ahol ünnepi beszédet tart.
Gyula közvetlenül kapcsolódik az aradi vértanúk történetéhez: a később kivégzett tizenhárom honvédtiszt közül tízet itt tartottak fogságban, és 1849. augusztus 22–23-án a vár és a kastély közötti területen kellett megválniuk fegyvereiktől. Innen vitték őket Aradra. Ennek állít emléket a gyulai honvédtiszti emlékhely. Gyulai vár és honvédtiszti emlékhely
Magyar Péter ma délután 16 órakor ennél az emlékhelynél mond beszédet, Tarr Zoltánnal együtt.
